Schaller-Baross Ernő: Tessék elfogadni a magyar emberek véleményét!

Az Európai Unió intézményei számára fontosabb az európai baloldal ideológiájának számonkérése, mint valódi feladatának betöltése – mutatott rá a lapunknak adott interjúban Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő azzal kapcsolatban, miként akadtak meg a helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalások. A politikus szerint a most elindított jogállamisági eljárást a bizottság arra használja, hogy pénzügyi nyomást gyakoroljon hazánkra, ez az eljárás azonban súlyosan sérti az uniós jogot, és egyenlőtlen helyzetet teremt a tagországok között.

EP-129133C_Plenary_6_Data Fotó: Brigitte HASE

Az EU a jogállamisági politikájával jelenleg arra törekszik, hogy bármilyen tagállami politikai döntésbe beleszólhasson, holott a közös szabályok és szerződések alapján vannak bizonyos területek, amelyeken az európai intézményeknek nincs keresnivalójuk, mivel ezek tagállami kompetenciába tartoznak. 

– Tudnánk tisztázni a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások kérdését? Ugyanis sokan valamiféle bajt sejtenek amögött, hogy a magyar kormány korábban nem tartott igényt a helyreállítási alap visszatérítendő, hitelként működő részére.

– A helyreállítási alap kapcsán alapvetően 5900 milliárd forintnyi forrásról volt szó, ami elvben csökkent volna Magyarország nagyon jó gazdasági teljesítménye miatt, mivel a keretösszeget az alapján állapítják meg, hogy milyen egy ország gazdasági ereje, mekkora sérülés érte a koronavírus-járvány miatt. Ebből az 5900 milliárd forintból 3400 milliárd forint hitel volt, 2500 milliárd pedig vissza nem térítendő támogatás. A támogatás hitel részéről átmenetileg mondtunk le, azonban a teljes, 5900 milliárd forintos támogatás jár hazánknak, hiszen minden tagállam eldöntheti, hogy a vissza nem térítendő részből mekkora összegre tart igényt és a hitel mekkora részével kíván élni. A legtöbb tagállam a teljes összeget kérte, és amikor a tagállamoknak ezt a közös hitelfelvételből származó összeget folyósítják Európából, akkor az közös piacunkra érkezik. A helyreállítási alapot eredetileg azzal a céllal hozta létre a bizottság, hogy az uniós gazdaság talpra állításához valamennyi tagállam számára egyenlő feltételeket biztosítson, mivel ez az egész Európai Unió közös érdeke. 

– Mit mond a bizottság, mire hivatkozva indítják meg a jogállamisági kondicionalítási eljárást?

– A biztosi kollégium előző hét szerdán formális levelet küldött hazánk részére, az erről szóló közleményben és magában a levélben a bizottság egyaránt arra hivatkozik, hogy rendszerszintű szabálytalanságok, hiányosságok és gyengeségek tapasztalhatók a közbeszerzési eljárásokban. A gond ezzel az, hogy 2007 és 2013 közötti eljárásokra, illetve a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzésekre is hivatkoznak, ami értelmezhetetlen, hiszen a jogállamisági kondicionalítási rendelet 2021. január elsején lépett hatályba, utána alkalmazandó és nincs visszamenőleges hatálya. 

Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő Fotó: Véssey Endre

Korrupciós és összeférhetetlenségi kockázatokra hivatkoznak, miközben nincs folyamatban semmilyen kötelezettségszegési eljárás a közbeszerzésekkel kapcsolatban, a magyar hatóságok és a kormány teljesen szabályosan jár el ezekben az ügyekben. 

Ez az eljárás súlyosan sérti az uniós jogot, és egyenlőtlen helyzetet teremt a tagországok között.

– Veszélyeztetheti az eljárás a hétéves uniós költségvetésből, valamint a helyreállítási alapból származó forrásokat? Van-e összefüggés?

– Többféle jogállamisági eljárás van. Az új jogállamisági jelentést a jogállamisági nyomon követési eljárás keretében nyáron mutatja be a bizottság. Ezenfelül van a jelenlegi kondicionalítási eljárás, amit arra használ a bizottság, hogy pénzügyi nyomást gyakoroljon hazánkra ideológiai érdekek mentén. 

A jogi kifogásunk az ilyen jellegű eljárásokkal szemben a jelenlegi kettős mérce és a jogállamisági alapelvek összekapcsolása az uniós költségvetési forrásokkal, ami eleve szembemegy a szerződések eredeti jogállamisággal kapcsolatos szándékaival. Erre való tekintettel támadtuk meg az Európai Bíróság előtt Lengyelországgal közösen ezt a rendeletet, az Európai Bíróság azonban – ahogy egyre gyakrabban – ebben az ügyben is politikai ítéletet hozott.

A helyreállítási alap pénzeinek fogalmilag nem lehetne semmi köze a jogállamisági eljáráshoz, mivel annak külön jogszabályi háttere és feltételrendszere van. Úgy tudjuk, hogy jelenleg csak kisebb tartalmi-technikai felvetései vannak a bizottságnak a 2020–2027-es partnerségi megállapodás kapcsán, ezekről jelenleg is zajlanak a tárgyalások a bizottság és a magyar kormány között. Mi úgy gondoljuk, hogy nem egy Európai Egyesült Államok a jövő, a tagállamok kiállnak a szuverenitásuk mellett, és hisszük, hogy Európa akkor lesz erősebb, ha erős nemzetállamok alkotják.

– Akkor valójában a hétéves költségvetési ciklussal kapcsolatban fennálló vitába húzták bele a helyreállítási alap körüli tárgyalásokat.

– Igen, mivel a gyermekvédelmi törvény tartalma az, amelynek hatására berekesztették a tavalyi tárgyalásokat. Hiába állít utólag mást a bizottság, megállapodás előtt álltunk, ahogy a többi tagállam is, és nagyon jól haladtak hazánkkal is a tárgyalások. A helyreállítási alap önmagában egy közös elköteleződés a jövőre nézve, azonban ha ebből kihagynak egyes tagállamokat, akkor nem teljesíti a célját, hiszen a célja az, hogy a koronavírus által generált gazdasági válságból könnyebben kilábalhassanak a tagállamok. De nemcsak az történik, hogy a közös pénzből, a helyreállítási alapból nem kapják meg bizonyos tagállamok a nekik járó forrásokat, hanem ez a helyzet még versenyhátrányt is teremt számunkra, hiszen a magyarországi vállalkozásoknak is ugyanazon a közös piacon kell működniük, mint azon országok vállalkozásai, akik megkapják az uniós forrásokat.

– Mi következik most, hogy a bizottság megküldte a jogállamisági eljárás megindításáról szóló levelét hazánknak?

– Van egy előre leírt jogi folyamat, amelynek mentén haladni fogunk, azonban bizonyos kérdésekben, amelyek tagállami kompetenciába tartoznak, mint például a gyermekek védelme vagy a magyar emberek energiabiztonsága és önrendelkezése, nem engedhetünk. Az Európai Unió legitimációjának alapja a nemzeti parlamentjeink demokratikus választása, ami Magyarországon megtörtént, Orbán Viktor és a polgári, keresztény, konzervatív kormányzat újabb négy évre kapott felhatalmazást. Ennek tükrében különösen fontos, hogy kiálljunk a magyar emberek álláspontja mellett. A múltban is mindig sikerült megállapodást találni – gondoljunk a Barroso-bizottsággal történt tárgyalásokra –, és bízom benne, hogy ez a jövőben is így lesz.

– Szájer József utódjaként lett EP-képviselő. Mik a brüsszeli tapasztalatai általánosságban? Mekkora súlya van egy magyar képviselőnek az EP-ben?

– Őszinte megtiszteltetésnek érzem, hiszen ez politikai és diplomáciai feladat egyaránt. Magyarországot, a magyar embereket képviselhetjük egy európai szintű intézményben. Nagyon összetett időszakban kerültem ki Brüsszelbe, egy világjárvány közepén. Ráadásul a liberális és baloldali világ felé kacsintgató politikája miatt pont ekkor hagytuk el az Európai Néppárt frakcióját. 

A Fidesz és a KDNP 13 fős delegációja viszont még így is kiemelten erősnek számít ebben a házban az ország lakosságához viszonyítva, és erős hangunk van az Európai Parlamenten belül. 

A kezdetektől több szakbizottsági területen is tevékeny munkát végeztem, a jogi bizottságban például rendszeresen szembesítenem kellett a saját hatásköreit túllépő uniós intézményrendszert, hiszen nem csak a tagállamoknak kell betartaniuk a szerződésekben foglalt, sokat emlegetett alapelveket. Fontosnak tartottam, hogy a visegrádi országok hajtóerejét jelentő kis- és középvállalkozások élen járjanak a digitális innováció kínálta lehetőségek terén. Az adócsökkentésre, családtámogatásra, munkahelyteremtésre és bérnövekedésre épülő magyar modellt képviseljük a gazdasági kérdésekben is.

– Az EP balliberális többségével szemben milyen eszközök vannak a magyar nemzeti érdekek érvényesítésére?

– Az EP-képviselők többsége a balliberális fősodorhoz tartozik. Sajnos az Európai Néppárt meghatározó része is ebbe a centrista, inkább a baloldallal kokettáló irányba mozdult el, és szöges ellentétét gondolják mindannak, amit a magyar kormány. Jelenleg az európai döntéshozatal nem a nemzetállamokat helyezi előtérbe, a föderalista gondolatok pedig folyamatosan háttérbe szorítanák a nemzeti önrendelkezés jogát. Brüsszelben az európai nemzetek közösségét egy arctalan, identitását maga mögött hagyó embertömegben képzelik el. 

A magyar baloldal ráadásul gyakran Brüsszelben vívja a maga kicsinyes harcát a politikai életben maradásért, nemegyszer nemzeti érdekeinket is veszélybe sodorva. Ilyen körülmények között nehéz, de messze nem lehetetlen eredményeket elérnünk. A Fidesz delegációja önállóan is fontos politikai tényezőt jelent, az európai politikában komolyan számolnak velünk, ezért is lesz nagyon fontos a 2024-es európai parlamenti választás.

Az európai konzervatív oldal nyitott a Fideszre, nagyon sok konzervatív közösségnek reményt adtunk azzal, hogy a nemzetközi nyomás közepén is képesek voltunk választási győzelmet aratni.

– Általánosságban mit szólnak a választási eredményhez az EP-ben? Vannak barátaink Brüsszelben, vagy mindenki ellenséges velünk?

– A magyar miniszterelnököt Európa-szerte elismerik a kereszténydemokrata politikusok, gondolkodók, pártok. Nagyon hosszú politikai karrier áll Orbán Viktor mögött, ezt a teljesítményt pedig még politikai ellenfelei is respektálják. A választási eredmény következtében a nemzetállamokra épülő politika folytatására is felhatalmazást kapott a magyar kormányzat és a Fidesz európai parlamenti delegációja. Tessék elfogadni a magyar emberek véleményét – ez az üzenetünk.

Borítókép: Brüsszel politikai nyomásgyakorlását kritizálta az EP-be delegált Fideszes politikus (Fotó: European Parliament)