Schaller-Baross Ernő: Tessék elfogadni a magyar emberek véleményét!

Az Európai Unió intézményei számára fontosabb az európai baloldal ideológiájának számonkérése, mint valódi feladatának betöltése – mutatott rá a lapunknak adott interjúban Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő azzal kapcsolatban, miként akadtak meg a helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalások. A politikus szerint a most elindított jogállamisági eljárást a bizottság arra használja, hogy pénzügyi nyomást gyakoroljon hazánkra, ez az eljárás azonban súlyosan sérti az uniós jogot, és egyenlőtlen helyzetet teremt a tagországok között.

EP-129133C_Plenary_6_Data Fotó: Brigitte HASE

– A múlt héten az Európai Bizottság a jogállamisági eljárás megindításáról döntött. Egy évvel ezelőtt már majdnem megszületett a megállapodás a helyreállítási alappal (RRF) kapcsolatban, most azonban mégsem az uniós források érkeznek, hanem a számonkérő brüsszeli levelek. Hogyan jutottunk el idáig?

– Egy évvel ezelőtt valóban nagyon közel álltunk ahhoz, hogy a helyreállítási alappal kapcsolatban megállapodásra jussunk és lezárjuk a tárgyalásokat, azonban a magyar országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, aminek következtében politikai hisztéria keletkezett Brüsszelben. Az Európai Bizottság a kialakult politikai helyzetre tekintettel leállította az egyeztetést és azóta sem léptünk előre, nem történt az ügyben érdemi elmozdulás. Sajnos a bizottság még mindig a röviddel ezelőtt vereséget szenvedett magyar baloldal elvárásainak próbál megfelelni, ahelyett, hogy visszatérne a párbeszédhez, amire a magyar kormány mindig nyitott volt, és most is az.

– Vagyis világnézeti okok miatt tartják vissza a forrásokat?

– Sajnos az Európai Unió intézményei számára jelen pillanatban fontosabb az európai baloldal ideológiájának számonkérése, mint valódi feladatának betöltése, vagyis az, hogy az uniós jog őreként lépjen fel, és kizárólag az uniós szerződések és jogszabályok alapján járjon el. Teszi Brüsszel mindezt a koronavírus-helyzet után és egy háború kellős közepén, amikor nem lenne semmi olyan fontos, mint az unió gazdasági stabilitásának biztosítása, ehelyett azonban konfliktusos helyzetet teremtenek. 

Az EU a jogállamisági politikájával jelenleg arra törekszik, hogy bármilyen tagállami politikai döntésbe beleszólhasson, holott a közös szabályok és szerződések alapján vannak bizonyos területek, amelyeken az európai intézményeknek nincs keresnivalójuk, mivel ezek tagállami kompetenciába tartoznak. 

– Tudnánk tisztázni a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások kérdését? Ugyanis sokan valamiféle bajt sejtenek amögött, hogy a magyar kormány korábban nem tartott igényt a helyreállítási alap visszatérítendő, hitelként működő részére.

– A helyreállítási alap kapcsán alapvetően 5900 milliárd forintnyi forrásról volt szó, ami elvben csökkent volna Magyarország nagyon jó gazdasági teljesítménye miatt, mivel a keretösszeget az alapján állapítják meg, hogy milyen egy ország gazdasági ereje, mekkora sérülés érte a koronavírus-járvány miatt. Ebből az 5900 milliárd forintból 3400 milliárd forint hitel volt, 2500 milliárd pedig vissza nem térítendő támogatás. A támogatás hitel részéről átmenetileg mondtunk le, azonban a teljes, 5900 milliárd forintos támogatás jár hazánknak, hiszen minden tagállam eldöntheti, hogy a vissza nem térítendő részből mekkora összegre tart igényt és a hitel mekkora részével kíván élni. A legtöbb tagállam a teljes összeget kérte, és amikor a tagállamoknak ezt a közös hitelfelvételből származó összeget folyósítják Európából, akkor az közös piacunkra érkezik. A helyreállítási alapot eredetileg azzal a céllal hozta létre a bizottság, hogy az uniós gazdaság talpra állításához valamennyi tagállam számára egyenlő feltételeket biztosítson, mivel ez az egész Európai Unió közös érdeke. 

– Mit mond a bizottság, mire hivatkozva indítják meg a jogállamisági kondicionalítási eljárást?

– A biztosi kollégium előző hét szerdán formális levelet küldött hazánk részére, az erről szóló közleményben és magában a levélben a bizottság egyaránt arra hivatkozik, hogy rendszerszintű szabálytalanságok, hiányosságok és gyengeségek tapasztalhatók a közbeszerzési eljárásokban. A gond ezzel az, hogy 2007 és 2013 közötti eljárásokra, illetve a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzésekre is hivatkoznak, ami értelmezhetetlen, hiszen a jogállamisági kondicionalítási rendelet 2021. január elsején lépett hatályba, utána alkalmazandó és nincs visszamenőleges hatálya. 

Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő Fotó: Véssey Endre

Korrupciós és összeférhetetlenségi kockázatokra hivatkoznak, miközben nincs folyamatban semmilyen kötelezettségszegési eljárás a közbeszerzésekkel kapcsolatban, a magyar hatóságok és a kormány teljesen szabályosan jár el ezekben az ügyekben. 

Ez az eljárás súlyosan sérti az uniós jogot, és egyenlőtlen helyzetet teremt a tagországok között.

– Veszélyeztetheti az eljárás a hétéves uniós költségvetésből, valamint a helyreállítási alapból származó forrásokat? Van-e összefüggés?

– Többféle jogállamisági eljárás van. Az új jogállamisági jelentést a jogállamisági nyomon követési eljárás keretében nyáron mutatja be a bizottság. Ezenfelül van a jelenlegi kondicionalítási eljárás, amit arra használ a bizottság, hogy pénzügyi nyomást gyakoroljon hazánkra ideológiai érdekek mentén. 

A jogi kifogásunk az ilyen jellegű eljárásokkal szemben a jelenlegi kettős mérce és a jogállamisági alapelvek összekapcsolása az uniós költségvetési forrásokkal, ami eleve szembemegy a szerződések eredeti jogállamisággal kapcsolatos szándékaival. Erre való tekintettel támadtuk meg az Európai Bíróság előtt Lengyelországgal közösen ezt a rendeletet, az Európai Bíróság azonban – ahogy egyre gyakrabban – ebben az ügyben is politikai ítéletet hozott.

A helyreállítási alap pénzeinek fogalmilag nem lehetne semmi köze a jogállamisági eljáráshoz, mivel annak külön jogszabályi háttere és feltételrendszere van. Úgy tudjuk, hogy jelenleg csak kisebb tartalmi-technikai felvetései vannak a bizottságnak a 2020–2027-es partnerségi megállapodás kapcsán, ezekről jelenleg is zajlanak a tárgyalások a bizottság és a magyar kormány között. Mi úgy gondoljuk, hogy nem egy Európai Egyesült Államok a jövő, a tagállamok kiállnak a szuverenitásuk mellett, és hisszük, hogy Európa akkor lesz erősebb, ha erős nemzetállamok alkotják.

– Akkor valójában a hétéves költségvetési ciklussal kapcsolatban fennálló vitába húzták bele a helyreállítási alap körüli tárgyalásokat.

– Igen, mivel a gyermekvédelmi törvény tartalma az, amelynek hatására berekesztették a tavalyi tárgyalásokat. Hiába állít utólag mást a bizottság, megállapodás előtt álltunk, ahogy a többi tagállam is, és nagyon jól haladtak hazánkkal is a tárgyalások. A helyreállítási alap önmagában egy közös elköteleződés a jövőre nézve, azonban ha ebből kihagynak egyes tagállamokat, akkor nem teljesíti a célját, hiszen a célja az, hogy a koronavírus által generált gazdasági válságból könnyebben kilábalhassanak a tagállamok. De nemcsak az történik, hogy a közös pénzből, a helyreállítási alapból nem kapják meg bizonyos tagállamok a nekik járó forrásokat, hanem ez a helyzet még versenyhátrányt is teremt számunkra, hiszen a magyarországi vállalkozásoknak is ugyanazon a közös piacon kell működniük, mint azon országok vállalkozásai, akik megkapják az uniós forrásokat.

– Mi következik most, hogy a bizottság megküldte a jogállamisági eljárás megindításáról szóló levelét hazánknak?

– Van egy előre leírt jogi folyamat, amelynek mentén haladni fogunk, azonban bizonyos kérdésekben, amelyek tagállami kompetenciába tartoznak, mint például a gyermekek védelme vagy a magyar emberek energiabiztonsága és önrendelkezése, nem engedhetünk. Az Európai Unió legitimációjának alapja a nemzeti parlamentjeink demokratikus választása, ami Magyarországon megtörtént, Orbán Viktor és a polgári, keresztény, konzervatív kormányzat újabb négy évre kapott felhatalmazást. Ennek tükrében különösen fontos, hogy kiálljunk a magyar emberek álláspontja mellett. A múltban is mindig sikerült megállapodást találni – gondoljunk a Barroso-bizottsággal történt tárgyalásokra –, és bízom benne, hogy ez a jövőben is így lesz.

– Szájer József utódjaként lett EP-képviselő. Mik a brüsszeli tapasztalatai általánosságban? Mekkora súlya van egy magyar képviselőnek az EP-ben?

– Őszinte megtiszteltetésnek érzem, hiszen ez politikai és diplomáciai feladat egyaránt. Magyarországot, a magyar embereket képviselhetjük egy európai szintű intézményben. Nagyon összetett időszakban kerültem ki Brüsszelbe, egy világjárvány közepén. Ráadásul a liberális és baloldali világ felé kacsintgató politikája miatt pont ekkor hagytuk el az Európai Néppárt frakcióját. 

A Fidesz és a KDNP 13 fős delegációja viszont még így is kiemelten erősnek számít ebben a házban az ország lakosságához viszonyítva, és erős hangunk van az Európai Parlamenten belül. 

A kezdetektől több szakbizottsági területen is tevékeny munkát végeztem, a jogi bizottságban például rendszeresen szembesítenem kellett a saját hatásköreit túllépő uniós intézményrendszert, hiszen nem csak a tagállamoknak kell betartaniuk a szerződésekben foglalt, sokat emlegetett alapelveket. Fontosnak tartottam, hogy a visegrádi országok hajtóerejét jelentő kis- és középvállalkozások élen járjanak a digitális innováció kínálta lehetőségek terén. Az adócsökkentésre, családtámogatásra, munkahelyteremtésre és bérnövekedésre épülő magyar modellt képviseljük a gazdasági kérdésekben is.

– Az EP balliberális többségével szemben milyen eszközök vannak a magyar nemzeti érdekek érvényesítésére?

– Az EP-képviselők többsége a balliberális fősodorhoz tartozik. Sajnos az Európai Néppárt meghatározó része is ebbe a centrista, inkább a baloldallal kokettáló irányba mozdult el, és szöges ellentétét gondolják mindannak, amit a magyar kormány. Jelenleg az európai döntéshozatal nem a nemzetállamokat helyezi előtérbe, a föderalista gondolatok pedig folyamatosan háttérbe szorítanák a nemzeti önrendelkezés jogát. Brüsszelben az európai nemzetek közösségét egy arctalan, identitását maga mögött hagyó embertömegben képzelik el. 

A magyar baloldal ráadásul gyakran Brüsszelben vívja a maga kicsinyes harcát a politikai életben maradásért, nemegyszer nemzeti érdekeinket is veszélybe sodorva. Ilyen körülmények között nehéz, de messze nem lehetetlen eredményeket elérnünk. A Fidesz delegációja önállóan is fontos politikai tényezőt jelent, az európai politikában komolyan számolnak velünk, ezért is lesz nagyon fontos a 2024-es európai parlamenti választás.

Az európai konzervatív oldal nyitott a Fideszre, nagyon sok konzervatív közösségnek reményt adtunk azzal, hogy a nemzetközi nyomás közepén is képesek voltunk választási győzelmet aratni.

– Általánosságban mit szólnak a választási eredményhez az EP-ben? Vannak barátaink Brüsszelben, vagy mindenki ellenséges velünk?

– A magyar miniszterelnököt Európa-szerte elismerik a kereszténydemokrata politikusok, gondolkodók, pártok. Nagyon hosszú politikai karrier áll Orbán Viktor mögött, ezt a teljesítményt pedig még politikai ellenfelei is respektálják. A választási eredmény következtében a nemzetállamokra épülő politika folytatására is felhatalmazást kapott a magyar kormányzat és a Fidesz európai parlamenti delegációja. Tessék elfogadni a magyar emberek véleményét – ez az üzenetünk.

Borítókép: Brüsszel politikai nyomásgyakorlását kritizálta az EP-be delegált Fideszes politikus (Fotó: European Parliament)