A második érdekesség, hogy a keleti Európa-félben is elkülönül három régió. Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és a Nyugat-Balkán a viszonylag mérsékeltebb inflációjú tömbben helyezkedik el, van egy ennél drágább régió, és a húsz százalék feletti „vörös” államok közé kerültek a balti köztársaságok. A három közül a lettek csak néhány tized százalékpont híján nem, de gyakorlatilag ugyanabban a régióban van az inflációjuk, mint a litvánoké és az észteké.
A harmadik szabályszerűség, és talán van, akinek ez meglepő:
az infláció mértéke egyáltalán nem függ attól, hogy az adott ország az euróövezet része vagy saját fizetőeszközt használ.
Ami azt illeti, az euróövezeti Baltikumban még magasabb az infláció, mint a nem eurózónatag közép-európai országokban. Hollandiában euróval fizetnek, Svédországban koronával, de a két országban körülbelül megegyező az éves drágulás mértéke. Az euróövezetben pedig óriásiak a különbségek: a franciák inflációja 5,8, az észteké 21,9 százalék. A saját fizetőeszközzel rendelkező Svájc inflációja ugyanakkor mindegyik országénál alacsonyabb. A svájci frank a cseh koronához hasonlóan a kontinens egyik legjobban teljesítő devizája az idén – ami mérsékli az inflációs nyomást –, a Prágában mért inflációs ráta azonban az ötszöröse az alpesi országénak. Az eurót használó Szlovákiában gyorsabb a drágulás, mint a szomszédos Magyarországon.
Láttuk, hogy nem befolyásolja a válságinfláció mértékét, amiről sokan azt gondolnák, hogy igen. És befolyásolja a földrajzi helyzet, amiről meg sokan nem hitték volna. De vajon miért? Az árak biztosan nem a hosszúsági fokokhoz vagy az időzónákhoz idomulnak, de akkor mihez?
A „klasszikus” hatás
Régiós különbségekről beszélve az inflációban létezik egy „klasszikus” hatás, amelyről már azóta értekeznek a közgazdászok, amióta felbomlott a Szovjetunió, és a közép-európai országok piacgazdasággá válva elindultak a gazdag Nyugathoz való felzárkózás útján. – Ezekben az országokban jellemzően gyorsabb a növekedés és alacsonyabb az árszínvonal, ezért van egy felzárkózási hatás – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
A kilábalási hatás
Ez a tényező részben kötődik az előzőhöz. Más statisztikákból láthattuk, hogy a világjárvány okozta többlethalálozásnak is volt egy jellemző földrajzi megoszlása: a közép-európai régiót és a Balkánt nagyobb csapás érte Nyugat- és Dél-Európánál. Gazdasági értelemben azonban a régióban a pandémia okozta válságból gyorsabb volt a kilábalás, mint másutt, az újranyitási sokk itt volt a legkisebb – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A fogyasztási hatás
Az inflációs különbség részben abból is ered, hogy a felzárkózási folyamat messze nem ért még a végére a régióban, amit tükröz a lakosság viszonylagos szegénysége és a fogyasztás szerkezete: a gazdagabb nyugati országokban magasabb a fogyasztói kosárban a szolgáltatások aránya, a mi régiónkban pedig az iparcikkeké, amelyeknek az árában villámgyorsan feltűnik az emelkedő költségek hatása. A jövedelmek arányában keleten többet költenek élelmiszerre és energiára, mint Nyugaton, és pont ezek drágultak meg jelentősen a mostani válságsorozatban – emelték ki az elemzők.
A munkaerőhatás
Az energiaárak meredek emelkedése csak az egyik költség, amely drágítja az árukat és szolgáltatásokat. Jelentős tényező a munkaerő megdrágulása is, és ez sokkal erőteljesebben jelentkezik Közép-Európában – ahol gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság –, mint Nyugaton, ahol általában még mindig van munkanélküliség, és a magasabb bérre vágyó, keletről érkezőkre is számíthatnak a munkaadók.
A földrajzi hatás
A régió országai az előbb említett tényezők alapján hasonló cipőben járnak, és egymással is, a nyugati országokkal is erősen integráltak, azaz a határokon keresztül szabadon járnak-kelnek a külföldről érkező inflációs hatások. Mindegy, ha sok gabonát termelünk, az árhatások globálisak, és átnyúlnak a határokon, ahogy az energia és a nyersanyagok árának emelkedése is – húzta alá Virovácz Péter. Ehhez járul még egy hatás: a régió országai a háborúban álló övezettel is olyan gazdasági kapcsolatokban állnak, amelyeken keresztül érkezhet infláció.
