Zsarolná a bizottságot az Európai Parlament

– A magyar kormány több, a bizottság számára kulcsfontosságú kérdésben is kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot, így az álláspontok napjainkra jelentősen közeledtek egymáshoz – írta a helyreállítási alappal kapcsolatos megállapodásról tegnap kiadott elemzésében az Alapjogokért Központ. Hozzátették: a magyar helyreállítási tervről szóló tárgyalási folyamat pozitív fejleményeit látva támadásba lendült az Európai Parlament. – Karöltve a nyílt társadalom hálózatának képviselőivel, politikai NGO-ival egy olyan jelentést fogadott el az EP LIBE bizottsága, amely ideológiai okokból, politikai célból, alaptalanul ítéli el hazánkat és követeli a Helyreállítási Alap és a többéves pénzügyi keret forrásainak megvonását Magyarországtól – írták.

EP-130344E_Plenary_4_Human rights Fotó: Fred MARVAUX

Nincs jogi kötőereje, ha az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is elfogadja a LIBE bizottság jelentését, csupán hivatkozási alap. Ez egy kommunikációs és politikai nyomásgyakorlási lépés az EP részéről a bizottság és a tanács irányába. Magyarország bízik abban, hogy a bizottság a szakmai alapok mentén értékeli majd a magyar tervet, és nem enged az EP zsarolásának

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a témában az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Kovács Attila arra számít, hogy az EP baloldali többsége el fogja fogadni szeptemberben a jelentést.

A két ügynek elvileg nincs köze egymáshoz, azonban Kovács Attila jelezte, hogy az EP többször is megtámadta a Bizottságot az elmúlt hónapokban, ezt láthattuk a jogállamisági rendelet alkalmazásának és a lengyel helyreállítási terv (RRF) elfogadása kapcsán is. – Az EP-nek törekednie kellene a szerződések betartására, hiszen nem alá-fölérendeltségre van szükség, hanem partnerségre. Közös fellépésre, uniós egységre van szükség, különösen ezekben a háború sújtotta időkben, amelyek jelentős gazdasági kihívások elé állítják az Európai Uniót – hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ európai uniós igazgatója.

Csökken az összeg, ha nincs megállapodás

– Az RRF-ről szóló rendelet értelmében a vissza nem térítendő támogatási keret csökken, amennyiben 2022 végéig nem születik meg a jóváhagyott helyreállítási terv alapján a pénzügyi megállapodás – tisztázta kérdésünkre Kovács Attila. Hozzátette: hazánk ennek ellenére optimista lehet, mivel az elmúlt időszakban a bizottsággal folytatott párbeszéd kedvező mederben zajlott.

– A magyar kormány több pontban is elfogadta a bizottság javaslatait, a bizottságnak is mindent meg kell tennie a megállapodásért, nekik is érdekük, mert az európai gazdaság kihívásainak kezeléséhez minden tagállamra szükség van – jelentette ki az uniós igazgató. Megjegyezte: az uniós források nélkül hazánk nehezebben tudna megbirkózni az elhibázott brüsszeli szankciós politika eredményeként kialakult gazdasági válsággal, a háborús inflációval, valamint meghiúsulna az oktatási és egészségügyi szektort érintő béremelés.

Kovács Attila elmondta: Magyarország eddigi vállalásai ellenére is hazánk az egyetlen tagállam, amelynek továbbra sem fogadták el a helyreállítási tervét. – A magyar terv elfogadására ez év őszén, várhatóan az utolsó negyedévben kerülhet sor. A bizottsággal folytatott tárgyalások során egyre bizakodóbbak lehetünk, ugyanis a szakmai párbeszéd most már a megoldásokra koncentrál és nem a problémákra – hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ munkatársa.

Támadásba lendültek Sorosék

– A baloldal ebben a helyzetben is az ideológiát, a politikai zsarolást helyezte előtérbe a gazdasági kihívások megoldása helyett. Lényegében a háborús inflációnak, a gyenge árfolyamnak szurkol, és a tervek elfogadásának késleltetésével, elutasításával megakadályozná, hogy a magyar kormány az uniós forrásokat a gazdaság megerősítésére, az oktatási és egészségügyi szektort érintő béremelésekre fordítsa – írta a témában kiadott elemzésében tegnap az Alapjogokért Központ. Az intézet kifejtette, hogy a jelentés tartalmának alátámasztására a LIBE bizottság más erőket is segítségül hívott.

– Daniel Freund német zöldpárti politikus egy tanulmányt rendelt, amely azt hivatott bizonyítani, hogy miért kell megvonni Magyarországtól a neki járó uniós források száz százalékát. A hazánkat elítélő tanulmány nem meglepő módon a nyílt társadalom hálózatához tartozó szerzők tollából származik: Kim Lane Scheppele, R. Daniel Kelemen és John Morijn tanulmányban hivatkozott forrásai szintén a nyílt társadalom szervezeteitől és szerzőitől származó anyagok. Sajnálatos módon a tanulmány a már megszokott, szakmailag megalapozatlan, magyarellenes mantrákat tartalmazza – mutattak rá.

Megosztó az EP magánakciója

Az Alapjogokért Központ szerint látható, hogy az uniós intézményeket is megosztja az EP magánakciója.

– Míg a bizottság tesz gesztusokat Magyarország irányába és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szakmai alapon értékeli hazánk helyreállítási tervét, addig a parlament – benne az európai és hazai baloldal képviselőivel – Magyarország ellen dolgozik, és arra törekszik, hogy hazánk ne jusson hozzá a neki járó uniós forrásokhoz – hívták fel rá a figyelmet elemzésükben.

Szerintük mindez azért elfogadhatatlan, mert most valamennyi brüsszeli politikusnak a béke elérésén kellene dolgoznia. – Az uniós intézmények egymásnak ugrasztása az Európai Parlament pozíciójának erősítését, és az orosz–ukrán konfliktus, valamint az annak nyomán kialakult háborús infláció és gazdasági válság elhúzódását eredményezné – vetítette előre elemzésében az Alapjogokért Központ.

Borítókép: Cseh Katalin az Európai Parlamentben (Fotó: Fred Marvaux)