A 2019. évi stagnálást követően 2020-ban – főként a koronavírus-járvány munkaerőpiacra gyakorolt hatásának következményeként – 78,7 százalékra csökkent a vizsgált fiatalok foglalkoztatottsága. Bár az uniós átlagérték nem érte el a 2020-ra kitűzött 82 százalékos referenciaértéket, a 2020-as adatok alapján már tizenkét tagállamnak sikerült meghaladnia azt.
Máltán (92) és Németországban (90,5) volt a legkedvezőbb a helyzet, míg Görögországban (54,9) és Olaszországban (56,8) mérték a legalacsonyabb értékeket.
A frissen végzett fiatalok foglalkoztatási rátája nemek szerint eltérő. A 27 tagországból 21-ben a fiatal férfiak foglalkoztatási mutatója magasabb a nőkénél. A legnagyobb eltérés Csehországban, illetve hazánkban figyelhető meg, előbbiben 12,4, utóbbiban 9,4 százalékponttal alacsonyabb a fiatal nők foglalkoztatási rátája, mint a férfiaké.
Minden uniós tagállam esetében igaz, hogy a felsőfokú végzettséget szerzett fiatalok nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint középfokú végzettségű társaik. Az egyes tagországok között azonban jelentős eltérések is megfigyelhetők. Míg Dánia esetében a frissen végzett közép-, illetve felsőfokú végzettségű fiatalok foglalkoztatási rátája között csupán 3,3 százalékpont eltérés van, addig Bulgáriában, Írországban, Spanyolországban és Romániában a különbség meghaladja a húsz, Litvánia esetében pedig a harminc százalékpontot is.
Magyarországon az eltérés 11,1 százalékpont, így a közép-, valamint felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyei nagyjából hasonlóak, mint az unió átlagában, ahol ez az eltérés 11,3 százalékpont.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!