időjárás 29°C Ilona 2022. augusztus 18.
logo
A fiatal munkavállalók foglalkoztatásában Magyarország uniós összevetésben is jól áll

Sokat segít az adómentesség

Kiss Gergely
2022.07.01. 06:20 2022.07.01. 10:33
Sokat segít az adómentesség

A fiatal munkavállalók havonta több tízezer forintot nyernek az adómentességgel. Magyarország ezen a téren nemzetközi összevetésben is jól szerepel. Mindebből az ország gazdasági teljesítménye is profitál.

A magyar gazdaság egyik legerősebb pillére a rendszerváltás óta nem látott magas foglalkoztatás. Mintegy egymillióval nőtt az elmúlt tíz évben a bérből és fizetésből élők száma. Az Orbán-kormány arra is figyelt, hogy a fiatal, 25 év alatti munkavállalóknak is megkönnyítse a helyzetét, ezért tette az átlagbér mértékéig adómentessé a kereseteket ebben a körben. Ez több tízezer forintnyi pluszt jelent havonta az érintetteknek.

A fiatal munkavállalók foglalkoztatásában Magyarország uniós összevetésben is jól áll. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzése rámutat, hogy a nemzetközi pénzügyi válságot megelőző években Magyarországon a 20–34 évesek körében a három éven belül legalább középfokú végzettséget szerzett fiatalok foglalkoztatási rátája nyolcvan százalék körüli volt. A válság, illetve annak gazdasági hatása megtörte a korábbi évek kedvező tendenciáját, a foglalkoztatottság általános csökkenése a fiatalok vizsgált csoportját sem kímélte. Emiatt 2009-től a foglalkoztatási rátájuk csökkent, mely 2012-ben volt a mélyponton 75,5 százalékos értékével. Ezt követően azonban jelentősen javult a frissen végzett 20–34 évesek elhelyezkedési esélye: 2014-ben foglalkoztatottságuk már meghaladta az európai uniós átlagot, 2016-ban pedig – átlépve a 2020-ra kitűzött 82 százalékos célértéket – 86,7 százalékot ért el. 

A KSH adataiból kiderül, hogy 2018-ban volt a legkedvezőbb az érintettek elhelyezkedési esélye, ekkor foglalkoztatási rátájuk 90,7 százalék volt. A következő két évben ugyan csökkent az érték, de meghaladta az uniós átlagot és a kitűzött célértéket is. 

A legújabb összesítés megmutatja, hogy 2020-ban az érintett fiatalok foglalkoztatási rátája 84,9 százalék volt, ezen belül Észak-Magyarország (79,2) és az Észak-Alföld (76,8) kivételével minden régióban felülmúlta a 2020-ra kitűzött uniós célértéket és ezzel együtt az uniós átlagot (78,7).

A hivatal nemzetközi kitekintést is készített. A felmérés megállapítja, hogy a frissen végzett, legalább középfokú végzettségű fiatalok foglalkoztatási rátájának uniós átlaga a válság évéig kedvezően alakult, 2008-ban már majdnem elérte a 82 százalékos célértéket. Ezt követően 2013-ig csökkenés mutatkozott, majd folyamatos javulás mellett 2018-ig 80,9 százalékra nőtt a mutató. 

A 2019. évi stagnálást követően 2020-ban – főként a koronavírus-járvány munkaerőpiacra gyakorolt hatásának következményeként – 78,7 százalékra csökkent a vizsgált fiatalok foglalkoztatottsága. Bár az uniós átlagérték nem érte el a 2020-ra kitűzött 82 százalékos referenciaértéket, a 2020-as adatok alapján már tizenkét tagállamnak sikerült meghaladnia azt. 

Máltán (92) és Németországban (90,5) volt a legkedvezőbb a helyzet, míg Görögországban (54,9) és Olaszországban (56,8) mérték a legalacsonyabb értékeket.

A frissen végzett fiatalok foglalkoztatási rátája nemek szerint eltérő. A 27 tagországból 21-ben a fiatal férfiak foglalkoztatási mutatója magasabb a nőkénél. A legnagyobb eltérés Csehországban, illetve hazánkban figyelhető meg, előbbiben 12,4, utóbbiban 9,4 százalékponttal alacsonyabb a fiatal nők foglalkoztatási rátája, mint a férfiaké.

Minden uniós tagállam esetében igaz, hogy a felsőfokú végzettséget szerzett fiatalok nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint középfokú végzettségű társaik. Az egyes tagországok között azonban jelentős eltérések is megfigyelhetők. Míg Dánia esetében a frissen végzett közép-, illetve felsőfokú végzettségű fiatalok foglalkoztatási rátája között csupán 3,3 százalékpont eltérés van, addig Bulgáriában, Írországban, Spanyolországban és Romániában a különbség meghaladja a húsz, Litvánia esetében pedig a harminc százalékpontot is. 

Magyarországon az eltérés 11,1 százalékpont, így a közép-, valamint felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyei nagyjából hasonlóak, mint az unió átlagában, ahol ez az eltérés 11,3 százalékpont.

 

Borítókép: Az idén év elejétől élő szabályozás több tízezer forintnyi pluszt jelent havonta az érintetteknek Fotó: Mirkó István

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.