Újabb lépést tehet Magyarország a legfejlettebb tagországok felé

A nehézségek sem törik meg egyelőre a magyar gazdaság felzárkózási lendületét. Portugália megelőzése után idén egy újabb lépést tehet Magyarország a legfejlettebb tagországok felé.

2020.07.21. Mercedes-gyár, Kecskemét - Megkezdődik a CLA 250 e Coupé és a CLA 250 e Shooting Brake hibridmodellek gyártása a kecskeméti Mercedes-gyárban. Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság Fotó: MORICZ SABJAN SIMON

Így lehet lokális kivétel Magyarország

Először a magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn beszélt arról, hogy Magyarországnak lokális kivételnek kell lennie egy globális recesszióban, ám a kormányfő akkor nem pontosította, hogy ez alatt mit is ért valójában, 

viszont ezt megtette helyette Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint a magyar gazdaság akkor tud lokális kivétel lenni, ha megmarad a 2 százalékpontos növekedési előny.

Ez pedig az idei első fél évben sem tűnt el: a magyar kibocsátás 7,3 százalékkal bővült, miközben az unió növekedési átlaga öt százalék alatt maradt, tehát jócskán megvolt a többlet, amely a visegrádi országokhoz képest is számottevő volt: Szlovákiában ez idő alatt a GDP 2,4 százalékkal, Csehországban pedig 4,2 százalékkal bővült (a lengyel nagyságrendileg a magyarral azonos volt). Ráadásul Suppan Gergely szerint a régiós országokban már az év elején jelentkeztek a magas infláció okozta problémák, szemben Magyarországgal, ahol a statisztikai hivatal reálbér-növekedést mért. Szerinte ez is magyarázza a kedvező magyar adatokat, ahogy a külföldi működő tőke beáramlása is érdemi támaszt adott eddig a növekedésnek.

 

A felzárkózás az uniós átlagnál kisebb visszaesést jelenthet hamarosan

Suppan Gergely ugyanakkor jelezte, az év második felét, de leginkább az utolsó negyedévet sok bizonytalanság jellemzi, az energiaárak elszabadulása miatt nagyon nehéz előrejelzéseket adni, ám annyi azért bizonyos, hogy jókora fékezőerőt fog kifejteni a gazdaságban. 

Megint hasonló a helyzet, mint a koronavírus-járvány alatt, amikor igen nehéz volt előre látni, hogy az egész mivel jár a gazdaságra nézve

– fejtegette az elemző, aki szerint számos gazdasági szereplőt megfojthatnak a mostani energiaárak az európai és a hazai gazdaságban is, épp ezért sok múlik azon, hogy az európai kormányok milyen támogatást nyújtanak a lakosság és a vállalatok megsegítésére, lesz-e ársapka a gázon és az áramon, vagy hogy beváltják-e az oroszok a fenyegetésüket és elzárják-e a gázcsapokat.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezetője a VG-nek azt mondta, a fent említett okok miatt az sem elképzelhetetlen, hogy a felzárkózás a következő időszakban az uniós átlagnál kisebb visszaesést jelent majd,

ami abban az esetben is folytatódna, ha az unió vagy a fejlettebb országok recesszióba kerülnek, miközben a magyar gazdaság stagnál. A második negyedéves GDP-adatok némi bizakodásra adnak okot, azonban a lengyel visszaesés és a magas energiaárak szerinte is óvatosságra intenek.

„A magyar vállalkozások olyan energiaárakkal szembesülnek, amelyek veszteségessé tehetik a működésüket, vagy áremelés esetén a versenyképességük szűnik meg azon távoli országokkal szemben, amelyek tudnak normális árakon energiát venni. Meghatározó lesz tehát a vállalkozások alkalmazkodóképessége, az, hogy az állam mennyire tudja mérsékelni a vállalkozások növekvő terheit, hogy a beruházások termőre fordulása milyen ütemben tudja ellentételezni a munkahelyek megszűnését, és hogy az energiaárak mikor térnek vissza egy normálisabb szintre” – magyarázta a szakember. Továbbá hangsúlyozta, a felzárkózás nem történik meg magától, tenni kell érte, és ennek nagyon fontos elemei a beruházások és a humán erőforrás fejlesztése.

Ezért is kiemelkedően fontos a megállapodás a hazánknak járó európai uniós forrásokról

– húzta alá az elemző, aki szerint az eddigi magas beruházási ráta segíti a konvergenciát, bár megjegyezte, hosszabb távon ismét feladat lesz a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre való áttérés. „A felzárkózás szempontjából meghatározó lesz az energia kérdése is: tudják-e – és ha igen, milyen áron – biztosítani az egyes országok a gazdaságuk működéséhez szükséges energiát” – fogalmazott az elemző.

Ide juthat el a magyar gazdaság, ha folytatódik a konvergencia

Korábban Suppan Gergely úgy számolt lapunknak, hogy a mostani felzárkózási ütem 2025 után várhatóan lassulni fog, 2030-ra azonban így is az átlag 88 százalékára emelkedhet a magyar gazdaság fejlettsége, ezért írtuk akkor, hogy ez már a felzárkózás évtizede lehet. Összehasonlításképp 80 százalék fölötti fejlettségi szinttel rendelkezett tavaly Spanyolország (84 százalék) vagy Szlovénia (90).

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Mercedes-gyár, Kecskemét (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)