időjárás 1°C Elza 2022. december 1.
logo

Becsődölt a szankciós politika

Köpöncei Csilla
2022.09.14. 05:45
Becsődölt a szankciós politika

Hiába a szigorú európai uniós szankciós politika, az orosz–ukrán háború kezdete óta eltelt időszakban – a Krím félsziget ­2014-es elcsatolását is ideértve – Oroszországot nem sikerült gazdaságilag térdre kényszeríteni, sőt egyes intézkedések egyenesen a kontinensnyi nagyhatalom megerősödését eredményezték. Jó példa erre az agrár-élelmiszeripar területe, amelyen korábban nem látott módon nettó importőrből mára jelentős exportőrré nőtte ki magát Oroszország.

Az Európai Unió 2014-ben, a hatvan éve Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz megszállását követően számos intézkedést vezetett be, amellyel igyekezett nyomás alá helyezni Oroszországot. A várt hatás azonban elmaradt, Oroszország pedig hamar válaszlépésre szánta el magát. Vlagyimir Putyin elnök 2014 nyarán elrendelte az európai és amerikai élelmiszerek importtilalmát, így az orosz piacról olyan fontos exportcikkek szorultak ki, mint a marha- és disznóhús, a szárnyasok, halak, zöldség, gyümölcs, valamint számos tejtermék is.

A lépés fájó sebet ütött az Európai Unió agrár-élelmiszeriparán, hiszen korábban Oroszország számított az EU második legnagyobb élelmiszer-importőrének.

Bár Brüsszel igyekezett enyhíteni a szankciók okozta károkat a gazdálkodók és a feldolgozóipar szereplőinek körében, a lépés így is súlyos veszteséget okozott az ágazatnak.

Az exporttilalom a magyar gazdaságnak is komoly érvágást jelentett, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint három év alatt mintegy 6,5 milliárd dollárnyi exportbevételtől esett el Magyarország.

Miközben az európai agrár-élelmiszeripar a szankcióktól szenvedett, Oroszországban ahelyett, hogy pánik tört volna ki a hiányzó élelmiszerimport miatt, gyors ütemű fejlesztések indultak, amelyeknek köszönhetően a kiesett európai uniós és amerikai áruk helyét átvették a hazai termékek. A Növekedés.hu korábbi elemzése szerint a mezőgazdasági beruházások olyannyira sikeresek voltak, hogy míg 2014-ben az orosz élelmiszer-fogyasztás harmada származott importól, két évvel később már csak húsz százaléka, ma pedig már a legtöbb élelmiszeripari termék esetében önellátó az ország. A legnagyobb sikert a gabonatermesztésben érte el Oroszország, hiszen 2016-ra bekerült a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé, holott a 80-as években a Szovjetunió számított a legnagyobb gabonafelvásárlónak a világban. Oroszországnak tehát sikerült hátrányból előnyt kovácsolnia, az uniós szankciók pedig végül fordítva sültek el.

– Az európai uniós cégek kivonulásával helyüket más beszállítók vették át, ráadásul kiépült az orosz élelmiszer-feldolgozó ipar, ami nemcsak hogy önellátóvá tette az országot, hanem az exportot is lehetővé teszi – hívta fel a figyelmet lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán.

A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta: a helyzet napjainkban is hasonló, az európai termékek exporttilalmával csupán azt érjük el, hogy német autók helyett majd kínaiak érkeznek az orosz piacra, a kőolajat és a gázt pedig majd eladják Kínának.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta ugyanis fokozódott a helyzet, az EU számos új, a korábbiaknál is drasztikusabb korlátozásról hozott döntést, azonban ezek eredményessége is komolyan kétségbe vonható. Kiszelly Zoltán szerint ennek egyik legfőbb oka, hogy az uniós vezetők nem politikusként, hanem aktivistaként gondolkodnak.

– Egy aktivista mindenáron el akarja érni a célját, egy politikus viszont mérlegel. Az Európai Parlamentben azonban sajnos ma már nem politikusok, hanem politikai aktivisták és gazdasági lobbisták foglalnak helyet – emelte ki a szakember. Véleménye szerint a szankciók nem valós indokok, hanem ideológiák és gazdasági érdekek miatt léptek életbe.

A Századvég igazgatója szerint bár az idén meghozott korlátozások eredményeiről egyelőre korai lenne nyilatkozni, a 2014-es szankciókról azonban mára kiderült, hogy kudarcot vallottak. A szakember ugyanakkor a mostani helyzet egy másik fontos vetületére is rámutatott.

Miközben a Putyin-éra alatt alaposan megerősödött orosz középosztály jelentős szerepet játszott abban, hogy a 2008-as válság alatt bajba került európai vállalatok talpon tudjanak maradni, a napjainkban körvonalazódó recesszióból – a szankciók miatt – nem fognak kihúzni minket a pénzüket szívesen költő orosz újgazdagok.

 – Míg 2008-ban az európai pia­con megcsappant keresletet az orosz vásárlásokkal is ellensúlyozni tudták a vállalatok, az előttünk álló időszakban erre nem lesz esélyük – jegyezte meg Kiszelly Zoltán.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.