Becsődölt a szankciós politika

Hiába a szigorú európai uniós szankciós politika, az orosz–ukrán háború kezdete óta eltelt időszakban – a Krím félsziget ­2014-es elcsatolását is ideértve – Oroszországot nem sikerült gazdaságilag térdre kényszeríteni, sőt egyes intézkedések egyenesen a kontinensnyi nagyhatalom megerősödését eredményezték. Jó példa erre az agrár-élelmiszeripar területe, amelyen korábban nem látott módon nettó importőrből mára jelentős exportőrré nőtte ki magát Oroszország.

1241711956 Fotó: Anadolu Agency

Az orosz–ukrán háború kitörése óta ugyanis fokozódott a helyzet, az EU számos új, a korábbiaknál is drasztikusabb korlátozásról hozott döntést, azonban ezek eredményessége is komolyan kétségbe vonható. Kiszelly Zoltán szerint ennek egyik legfőbb oka, hogy az uniós vezetők nem politikusként, hanem aktivistaként gondolkodnak.

– Egy aktivista mindenáron el akarja érni a célját, egy politikus viszont mérlegel. Az Európai Parlamentben azonban sajnos ma már nem politikusok, hanem politikai aktivisták és gazdasági lobbisták foglalnak helyet – emelte ki a szakember. Véleménye szerint a szankciók nem valós indokok, hanem ideológiák és gazdasági érdekek miatt léptek életbe.

A Századvég igazgatója szerint bár az idén meghozott korlátozások eredményeiről egyelőre korai lenne nyilatkozni, a 2014-es szankciókról azonban mára kiderült, hogy kudarcot vallottak. A szakember ugyanakkor a mostani helyzet egy másik fontos vetületére is rámutatott.

Miközben a Putyin-éra alatt alaposan megerősödött orosz középosztály jelentős szerepet játszott abban, hogy a 2008-as válság alatt bajba került európai vállalatok talpon tudjanak maradni, a napjainkban körvonalazódó recesszióból – a szankciók miatt – nem fognak kihúzni minket a pénzüket szívesen költő orosz újgazdagok.

 – Míg 2008-ban az európai pia­con megcsappant keresletet az orosz vásárlásokkal is ellensúlyozni tudták a vállalatok, az előttünk álló időszakban erre nem lesz esélyük – jegyezte meg Kiszelly Zoltán.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)