Akkumulátoripari nagyhatalommá válhat Magyarország?

A kormány célja, hogy hazánk legyen az európai akkumulátor-értéklánc egyik központja. Úgy tűnik, a lítium mint alapanyag adott hozzá – írja a VG.

Jászberény, 2014. október 10. A Jász-Plasztik Kft. akkumulátorgyártó üzemének termékei Jászberényben 2014. október 10-én, az üzemavató napján. A magyar tulajdonú vállalkozás 10,3 milliárd forintból megépült üzeme mintegy 350 embernek ad majd munkát, így a cég dolgozóinak létszáma hamarosan eléri a 2800-at. MTI Fotó: Bugány János Fotó: Bugány János

Magyarországon is kinyerhető a lítium

Az akkumulátoripar bővülése értelemszerűen lecsapódik a nyersanyagok, különösen a lítium iránti igény növekedésében. Európában ez az anyag kétféle formában fordul elő:

• az Ibériai-félszigeten, Észak-Európában és Közép-Európában bányászható kőzetekben, valamint
• lítiumban gazdag geotermikus lelőhelyeken, elsősorban Németországban – a Rajna mentén – és Magyarországon.

Az utóbbi forma környezetvédelmi szempontból is jóval előnyösebb, mint más bányászati technológiák.
 

A Mol vizsgálatai szerint hazánk rendelkezhet lítiumban gazdag geotermikus lelőhelyekkel, így a jövőben képessé válhat legalább a belső kereslet kielégítésére, és szerepet vállalhat az akkugyártáshoz alkalmas minőségű alapanyagok előállításában – idézi a VG.

Ráadásul a magyarországi kinyerés beruházási költségét nagyban csökkenti, hogy a felhagyott kőolajkutak vizéből lítiumot lehet kinyerni, így nincs szükség új kutak fúrására. A geotermikus kinyerés egyetlen árnyoldala, hogy lítium-karbonátot eredményez – szemben a jelenlegi gyártásban elterjedt lítium-hidroxiddal –, vagyis további átalakítási folyamatra lesz szükség a gyakorlati felhasználáshoz.

Hazai kilátások

Magyarország az európai akkumulátortérképen ideális helyzetben van, köszönhetően központi földrajzi elhelyezkedésének, a cella- és akkumulátorgyártó létesítményekre fordított beruházásoknak, a nagy autógyártók jelenlétének és kiterjedt beszállítói iparának.

E pozíció megtartásához és erősítéséhez azonban minőségi ugrásra van szükség: a Magyarországon gyártottból át kell térni a Magyarországon fejlesztett termékekre

– hangsúlyozta a TIM, utalva arra, hogy hazánk – Németország után – az európai lítiumionakkumulátor-gyártás egyik legnagyobb központja. 2016 óta összesen több mint 1900 milliárd forintnyi beruházás és csaknem 14 ezer munkahely jött létre akkumulátoripari működőtőke-befektetések eredményeként.

A hazai akkumulátor-értéklánc megerősítése azonban azért is szükséges, mert a jelenlegi folyamatok fennmaradása esetén 2025-re gyengülhet a kedvező nemzetközi pozíciónk – hívta fel a figyelmet a technológiai minisztérium, idézve a Bloomberg lítiumionakkumulátor-ellátási láncokban felállított globális rangsorát, amely szerint Magyarországon az akkumulátor-értéklánc két mutatójában várható romlás: a környezetvédelemben és a keresletben. Ez is arra utal a TIM szerint, hogy az értéklánc egészét kell vizsgálni, a környezetével együtt, ha az akkumulátor-iparág jövőjét javítani akarjuk.
A tárca a stratégiában hat célt tűzött ki ahhoz, hogy Magyarország legyen a kontinens egyik központja az akkumulátor-értékláncban.

• Az akkuk használatára irányuló fenntartható megoldások az energiaellátási, közlekedési és ipari ágazatokban.
• Az akkumulátor-értéklánc minden területét lefedő, magyarországi szereplők részvételével megvalósuló intézkedésekkel erős piaci hálózat létrehozása.
• A kutatás-fejlesztés előtérbe helyezése a magyar akkumulátor-értékláncon belül.
• Az akkumulátor-értékláncban szükséges képzett munkaerő biztosítása.
• Akkumulátor-alapanyagok felhasználása a fenntartható gazdaság és ipar körforgásában.
• A nemzetközi együttműködés erősítése.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Bugány János)