Spanyolország partjainál és a Földközi-tengeren a Reuters beszámolója szerint csaknem három tucat cseppfolyós földgázt szállító tankerhajó várakozik azért, mert a terminálok korlátozott számban tudják őket fogadni, valamint nincs meg az a szükséges technológiai kapacitás sem, ami ahhoz kell, hogy a cseppfolyósított földgázt gáz halmazállapotúvá alakítsák vissza és azt csővezetékbe táplálják.
Az unió területén belül tizennégy LNG terminál van, plusz hat olyan, amelyik működik, de tervezik a bővítésüket, hármat pedig jelenleg is építenek. A tankerhajó-kikötők jellegzetessége, hogy rendelkeznek azzal az infrastruktúrával, ami az egyébként tömörített energiahordozót gáz halmazállapotúvá alakítja vissza, hogy az innét csővezetéken keresztül továbbítható legyen.
Az unióban működő terminálok közül a legtöbb, hat Spanyolországban található – itt várakoznak a tankerhajók is –, és Franciaországnak, Olaszországnak, Portugáliának, Belgiumnak, Hollandiának, Horvátországnak, Lengyelországnak, Görögországnak és Lettországnak mind van működő LNG-terminálja. Ehhez feltétel a tengeri kikötő megléte, azonban míg Románia és Azerbajdzsán közös beruházással építené meg a cseppfolyósított földgáz tartályhajókon történő szállításához szükséges LNG-terminálokat a Fekete-tenger partján, sem Bulgáriának, sem Szlovéniának nincs LNG-fogadóhelye és megépítését sem tervezik.
Ismert tény, hogy az unió – eredeti szándéka szerint Oroszországot szankcionálandó – többek között a cseppfolyósított földgázzal akarja kiváltani az orosz vezetékes gázt, azonban jól látható, hogy ehhez a meglévő infrastruktúra nem elegendő,
hiába terveznek még további húsz terminált, amelyek megépültével a Szabadeurópa.hu információi szerint 43 fogadóhely lenne.
Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő korábban is azon az állásponton volt, hogy minden tagállamnak más-más földrajzi adottságai, gazdasági lehetőségei, műszaki és infrastrukturális lehetőségei vannak. A jelen helyzetet illetően megkeresésünkre úgy fogalmazott, nehéz megmondani, átirányítják-e a tankerhajókat, és ha igen, hova küldik tovább.
Rámutatott: LNG-terminál építését Németország is csak tervezi. Ha ez a logisztikai kérdés egyszerű lenne – vélekedett –, arról érkeznének a hírek, hogy a megvásárolt cseppfolyósított földgázt sikerült fogadni, megfelelően kezelni.
Hiányzik az előrelátás is a szállításokat illetően; egy hasonlattal élve azt mondta, olyan ez, mint amikor valaki tűzifát rendel sok helyről, az áru megérkezik, az utcán áll, mivel a megrendelő egyszerre csak egy kis részét tudja behordani, elhelyezni.
Hárfás Zsolt emlékeztetett, a vásárolt cseppfolyósított földgáz mennyisége messze nem fedezi az európai szükségletet, jóval többe kerül az orosz vezetékes energiahordozónál és a tankerhajók károsanyag-kibocsátása miatt a szállítása is többe kerül, valamint négyszer-ötször környezetszennyezőbb, mint a nélkülözni kívánt orosz gáz. A vezetéken érkező energiahordozót lehetetlen kiváltani vele, a klímavédelmi törekvésekkel is ellentétes, és az is tudvalevő, hogy az Északi Áramlat használhatatlanná tétele egyetlen nagyhatalomnak állt érdekében, és ez a hatalom nem Oroszország – fűzte hozzá.
A Reuters cikke alapján a Vg.hu azt írta, egyelőre nem jelent problémát, hogy több tanker is a kikötőkben vesztegel, mivel nem működik a második legnagyobb amerikai exportőr, a Freeport üzeme, ahol júniusban robbanás történt és tűz ütött ki. Ezzel együtt így is fennáll a veszély, hogy a hajókat máshová irányítják tovább, mégpedig Ázsiába. A felvásárló – az orosz gáz esetéhez hasonlóan – itt is Kína lehet, mivel az ázsiai ország a saját belföldi szükségletét helyezte előtérbe és leállította a cseppfolyósított földgáz exportját.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Reuters)
