Európa gondjai akár 2025-ig is fennmaradhatnak

A nagy LNG-exportőrnek számító Katar szerint Európa gondjai akár 2025-ig is fennmaradhatnak, és az orosz gáz teljes leváltásához új atomerőművek és több szén használata is szükséges – olvasható a VG.hu cikkében.

A vezetékes szállítások növelése azonban a kieső mennyiségnek csupán egy kisebb részét fedezi, az mindössze 10-20 milliárd köbmétert válthat ki az elkövetkező pár évben, a maradékot az LNG-szállítások növekedése és a felhasználás visszafogása kell hogy fedezze.

Katar azonban LNG-szállítmányainak hetven százalékát Ázsiának adja el hosszú távú szerződések alapján, így Európába csupán termelésének 10-15 százalékát tudja átirányítani, amíg nem kezd el működni új kapacitás. Az elmúlt években körülbelül 105 milliárd köbméterre rúgott a teljes katari LNG-export. Az országban 2025-ben helyezik üzembe a QatarEnergy és az Exxon vegyesvállalataként létrehozott, évi 16 millió tonna (közel 22 milliárd köbméter) exportjára képes Golden Pass létesítményét.

A közel-keleti ország csaknem harmincmilliárd dolláros beruházás keretében igyekszik az Északi Mező – a világ legnagyobb gázmezője – kibocsátását növelni, hogy 77 millió tonnás (105 milliárd köbméter) termelését 2027-re 126 millió tonnára (172 milliárd köbméter) bővítse – írja a Financial Times.

Nagy-Britannia közel egy éve kezdett el az emírséggel tárgyalni, hogy az a szigetország végső ellátója legyen,

míg Kaabi ebben a hónapban Jacob Rees-Mogg brit energiaügyi miniszterrel is találkozott, ám elmondása szerint nehéz megmondani, mikorra sikerülhet megegyeznie a két országnak.

Noha márciusban Katar és Németország is aláírt egy átmeneti megállapodást, ám a továbbiakkal kapcsolatban az együttműködés hosszával kapcsolatos vita miatt nem sikerült dűlőre jutniuk. Doha mindeközben Franciaországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal, Belgiummal, Lengyelországgal és Szlovákiával is folytat megbeszéléseket az export lehetőségeiről.

Azonban a QatarEnergy előnyben részesíti a hosszú távú szerződéseket, amelyek a több milliárd dolláros befektetéseknek biztos hátteret adnak. Az ország ázsiai, állami hátterű ügyfelei általában tizenöt-húsz évre hajlandók szerződést kötni.

Kaabi szerint a fő probléma az az európai országokkal folytatott tárgyalásokon, hogy hogyan lehet rögzített szerződéseket kötni, amikor az energiavállalatok többsége magáncég. 

A katari politikus másik nagy szívfájdalma az az európai meggyőződés, amely szerint a nyersanyagra már nem lesz sokáig szükség, hiszen Európa igyekszik szabadulni a fosszilis tüzelőanyagoktól. Azonban az iparági befektetéseket 25, 30, 40 éves időtávra tervezik, így ha ezt a kormányok nem támogatják, a beruházások is elmaradhatnak.

Ráadásul az európai vásárlók megjelenése az ázsiai ügyfelek részéről is óriási versenyt hozott, ahogy azok is igyekeznek hosszabb távon bebiztosítani ellátásukat. Az Ukrajna elleni orosz invázió, majd az Északi Áramlattal kapcsolatos problémák miatt az LNG-árak globálisan is elszabadultak. Az észak-ázsiai piacokon egymillió brit fűtőértéknek megfelelő földgázért hetven dollárt is adtak, míg Európában az árak ennél is magasabbra kúsztak, és augusztusban a hasonló mennyiségért már 88,5 dollárt is adtak. Azóta mind a két piacon jelentősen mérséklődtek az árak, részben az enyhe időjárás, részben az európai tárolók telítettsége miatt. Ez valószínűleg csak a fűtési szezon tényleges megkezdését elhozó időjárással változhat meg.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Szaad al-Kaab katari energiaminiszter (Fotó: YouTube)