Hogyan kezelhető az energiaválság? + videó

Több százezres számlák, fogyasztási limitek és egyre kevesebb energia. A tél közeledtével leginkább az foglalkoztatja az embereket, hogy mi lesz az energiaválság következménye. Az Axióma most arról készített videót, hogy mi határozza meg az energiaárakat és mire számíthatnak a fogyasztók. Az online csatorna bemutatja, hogyan épül fel hazánk és Európa gázellátási lánca, valamint választ ad arra is, hogy milyen alternatívák léteznek a legfőbb fűtőanyag, vagyis a gáz pótlására.

Magyarországon a lakosság 79 százaléka használ gázt a téli időszakban, villamosenergiával pedig a háztartások körülbelül 1 százalékát fűtik – utal a KSH adataira új videójában az Axióma. Az online csatorna összefoglalójában egy nemzetközi cég felmérését is bemutatja, amelyből kiderül, hogy a legtöbb ember a 22 Celsius-fokos hőmérsékletet tartja ideálisnak. Az energiaválság miatt viszont a megkérdezettek 11,9 százaléka jelentősen, 58,2 százaléka pedig 1-2 fokkal biztosan lejjebb fogja tekerni a termosztátot az idei télen.

A magyar fogyasztók már érzékelik az energiaválságot?

Egy magyar gázszámlán az látszik, hogy összevetve az egy évvel ezelőtti árakkal, 1 köbméter gáz ára a hétszeresére emelkedett. Az Axióma videójában kifejtik, hogy a Magyarországon, már rezsicsökkentett áron vásárolható földgáz a legolcsóbb Európában.

Milyen tényezők határozzák meg az energiahordozók árát?

A videóban a globális piacot veszik alapul. Ezen keresztül mutatják be, hogy a gáz árát például a kereslet és a kínálat, az előállítás költsége, a piac hangulata, valamint a szállítás költsége határozza meg. Ebből a négy tényezőből jelenleg hárommal is probléma van, ez pedig egész Európa energiaellátását meghatározza.

Ki vagyunk szolgáltatva az orosz gázellátásnak?

Magyarország éves gázfogyasztása csaknem 10 milliárd köbméter – emlékeztet az Axióma. A videóból kiderül, hogy melyek az ország legfőbb gázbeszerzési lehetőségei. Másfél milliárd köbméter saját kitermelés, 4,5 milliárd köbméter az Oroszországgal kötött gázszerződésnek köszönhető, emellett hazánknak egymilliárd köbméternyi LNG-ről szóló megállapodása is van a Shellel. A cseppfolyósított gázra jelenleg hatalmas a kereslet, ezért az ára is felszökött – hangsúlyozzák az összefoglalóban. Az Axióma emlékeztet rá, hogy az energiapiac hasonlóan működik, mint a tőzsde.

„Itt is vannak spekulánsok, akik nem akarnak fizikai terméket vásárolni.”

Ennek ellenére ők határozzák meg leginkább az úgynevezett SPOT piacot. Ezt gyakran „fizikai- vagy készpénzes piacnak” is hívják, mert az adás-vétel azonnal megtörténik. Viszont az ár is szinte napról-napra változik. Az európai gáz-üzletek 80 százaléka itt köttetik, a maradék földgázt innen vásárolja meg a magyar állam.

Itt kap szerepet az egyik legfontosabb szempont: a piaci hangulat. Ha mindenki azt hiszi, hogy a jövőben valami iránt növekedni fog a kereslet, az a jelenben okoz hatalmas áremelkedést. Vagyis az ár legfőképp a piaci pszichológiától függ. Az pedig jelenleg a politikai nyilatkozatok miatt nem túl kedvező.

Veszélyben van Európa gázellátása?

Az Axióma térképes animációval segít megérteni az európai gázellátási láncot. Kifejtik, hogy a kontinens földgázszállítmányának 40 százaléka és a kőolaj-felhasználásának egyharmada érkezik Oroszországból. A videóban arra is emlékeztetnek, hogy jelenleg több ezer szankció van érvényben Oroszország ellen, ezek viszont hatással vannak Európára is. Az Axióma idézi a Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot, aki többször is beszélt arról, hogy az orosz gázcsapokat a nyugati szankciók miatt zárják el, és nem is fogják teljesen újra nyitni addig, amíg nem oldják fel az Oroszországgal szembeni intézkedéseket.

„Európa földgázellátását jelenleg négy, Oroszországból érkező vezeték is biztosítja.”

A Testvériség vezetéknél a gáz több irányból érkezik az EU-ba. Ez a vezeték biztosítja az uniós oroszgáz-behozatal felét, viszont jelentős részben épp a háború sújtotta Ukrajnán keresztül fut.

Az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 is fontos csatornája az EU földgázimportjának. Ahogy a neve is mutatja, mindkettő északon, a Balti-tengeren keresztül vezet Németországba. Az orosz földgáz tranzit 30 százalékát bonyolítják le az 1-es vezetéken keresztül. Egy robbanás miatt mindkét vezeték megsérült. Ez pedig minden idők legnagyobb gázszivárgását okozta.

A Jamal Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba vezet. Az orosz földgázbehozatal 20 százalékáért felel. Ez az a vezeték, amelynél az oroszok leállították Lengyelországnak a gázszállítást.

A Balkáni Áramlat Ukrajnát kikerülve, a Fekete-tengeren keresztül jut el Magyarországra. Ez a gázvezeték évi 31,5 milliárd köbméter szállítására alkalmas. Ez a mennyiség körülbelül az uniós orosz földgázimport 20 százalékát lenne képes fedezni.

Az Ukrajnán keresztül érkező gázszállítmányt érinti a háborús helyzet?

A Gazprom korábban már bejelentette, hogy teljesen leállíthatja az Ukrajnán keresztül futó vezetékeket. Ennek hatására pedig a gáz piaci ára drasztikus drágulásba kezdett – tér ki a háború következményeire az Axióma videója. Oroszország ezzel párhuzamosan már keleten épít vezetékeket, hogy Kínának és Indiának is tudjon gázt eladni. Emlékeztetnek arra, hogy Európa azért is van nehéz helyzetben, mert az az évi durván 40 milliárd köbméter orosz gáz, amit Ukrajnán keresztül szállítottak, még mindig az orosz–EU-s gázkereskedelmi volumen negyedét teszi ki.

Energiafüggetlenség minden áron?

A 2006-os első orosz–ukrán gázválság óta egyre többen foglalkoznak Európa energiafüggetlenségének megteremtésével

– hangzik el az Axióma videós összefoglalójában. Hangsúlyozzák, hogy ennek kapcsán egyre többet hallani az LNG-ről, azaz a cseppfolyósított földgázról. Egy köbméter cseppfolyós LNG-ből körülbelül 600 köbméter normál állapotú gáz keletkezik. Viszont egy tengeri LNG-szállítmány a teljes energiatartalmának több mint 24 százalékát feléli csak a szállítás során. Vagyis a végeredmény kevesebb földgáz lesz.

Az LNG jó alternatíva lehet?

Jelenleg az Egyesült Államok, Katar és Ausztrália a világ három legnagyobb LNG-előállítója. Az Európába érkező cseppfolyós gáz 71 százalékát pedig kizárólag az Egyesült Államok szállítja – emlékeztet az Axióma. Kifejtik, hogy az energiaválság miatt az országok egymással is versenyeznek, hogy minél hamarabb, minél több LNG-szállítmányra tudjanak leszerződni, még mielőtt tovább drágul az energiahordozó.

Ahhoz, hogy a cseppfolyósított földgáz eljusson az európai fogyasztókhoz, tankerhajókra és fogadóterminálokra is szükség van. Ezek általában a kontinensek peremén kapnak helyet. Itt történik az LNG visszaalakítása légnemű halmazállapotúvá. Az Európai Unió területén jelenleg 23 ilyen terminál üzemel. Ugyanakkor ezeknek az összes szabad kapacitása sem lenne elég ahhoz, hogy kompenzálják az orosz földgázszállítás veszteségeit.

Az LNG árát a kitermelés során felhasznált olaj, a gáz és a villamosenergia világpiaci ára is meghatározza.

Az olajárak, a szén- és a villamosenergia költsége is több évtizedes rekordokat dönt. Az amerikai földgáz ára pedig az orosz gázszállítás akadozása miatt idén már 14 éve nem látott csúcsot döntött meg.

Mit tervez Európa?

A videóban emlékeztetnek az Európai Unió tervére, miszerint 2027-re teljesen leválik az orosz gázról. Mindezt más országokkal kötött szerződésekkel, megújuló energiával és palagáz-termeléssel próbálja elérni az EU.

Egyes becslések szerint az unió területén nagyobb készletek találhatóak a repesztéses technológiával kitermelt gázból, mint például az Egyesült Államokban.

Az Axióma elemzéséből kiderül, hogy Európa palagáz-kitermelése legalább húsz évvel elmarad az amerikai mögött. Ezt alátámasztva példaként említik Lengyelországot, ahol eddig ötven fúrásból csupán egy bizonyult gazdaságosnak.

Mi lehet a megoldás?

A palagáz kitermelése hatszor többe kerül, mint az orosz földgázé. Ezeket a szempontokat együttesen figyelembe véve az Axióma anyagában arra a következtetésre jutnak, hogy jelenleg az európai földgázellátás még akkor sem lenne olcsóbb, ha sikerülne teljesen kiváltani az orosz gázbeszerzéseket.

Borítókép: illusztráció. Földgázvezeték terminálja a kelet-franciaországi Obergailbachban 2022. október 13-án (Fotó: MTI/AP)