Veszélyeztetné Európa ellátását Brüsszel energiacsomagja

Több ponton is aggályos energiacsomaggal készül az Európai Bizottság a holnap kezdődő kétnapos uniós csúcsra. A javaslatok között szereplő árkorrekciós intézkedés valójában szankciós lépésnek nevezhető. Különösen azért, mert Oroszország egyértelműen jelezte, hogy azok az országok, amelyek maximálják a kereskedési árat, nem juthatnak orosz gázhoz – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.

Strasbourg, 2022. szeptember 14. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Ukrajna helyzetével foglalkozó ülésen az Európai Parlament strasbourgi épületében 2022. szeptember 14-én. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka is részt vesz az ülésen. MTI/AP Fotó: Jean-Francois Badias

Hortay Olivér felhívta a figyelmet a csomag második elemére is. Az Európai Bizottság egy bizonyos mennyiségig kötelező közös gázbeszerzést írna elő. Ehhez kellene csatlakoznia a tagállamok kereskedőinek. Az üzletágvezető szerint minden bizonnyal ez is nagy vitát vált majd ki.

Politikai érdekek előtérben 

– Az intézkedés kötelező jellege felveti azt a kérdést, hogy mi történik majd a kereskedők meglévő szerződéseivel. Korábban is jelezte már több tagállam, hogy csak akkor kapcsolódik a közös beszerzésekhez, ha az önkéntes lesz. Az sem egyértelmű, hogy az új beszerzési kartellnek mi lenne a célja. Az OPEC olajkartellnél lehet tudni, hogy ott olyan magasan kívánják tartani az árakat, amelyek középtávon nem szűkítik a keresletet és így biztosított a magas profit. Az Európai Unióban az lenne az egyértelmű cél, hogy az intézkedés a lehető legolcsóbb gázbeszerzést biztosítsa, amely még nem sérti az ellátásbiztonságot – ismertette Hortay Olivér. Ehhez hozzátette: az OPEC esetében látható, hogy egy ilyen kartell csak akkor működik, ha az egyes tagok politikai céljait, érdekeit nem viszik be a tárgyalásokra, hanem kizárólag gazdasági érdekek mentén kooperálnak. Az Európai Unió esetében ez nehezen képzelhető el. 

– Itt az Európai Bizottság az általa sikeresnek vélt közös vakcinabeszerzés példájára hivatkozik. Annak azonban pont az volt az egyértelmű tanulsága, hogy ott nemcsak a közösség érdekei jelentek meg, hanem politikai szempontok és önérdekek mentén születtek a döntések. Az elmúlt hónapok szankciós politikája is ez utóbbit mutatja. Jogos a félelem, hogy az Európai Bizottság politikai érdekei időről időre felülírhatják a tagállamok gazdasági érdekeit – hangsúlyozta a szakértő. 

A csomagnak van egy harmadik pontja is. Ez arról szól, hogy azok a tagállamok, melyek nagy gáztartalékkal rendelkeznek, azok egy esetleges veszélyhelyzetben kisegítik a szomszédos tagállamokat.

Az ársapka lényegében szankció

– Ez az elképzelés azért aggályos, mert azok az országok, melyeket erősebben sújthat a gázhiány, ilyen például Németország, részben azért kerültek nehezebb helyzetbe, mert az elmúlt időszakban fokozták a kereskedelmi konfliktust Oroszországgal. Azaz: energiapiaci szempontból felelőtlenül jártak el. Nem méltányos, hogy azok az államok, amelyek ezzel szemben az elmúlt hónapokban felelősen cselekedtek és figyelembe vették az állampolgáraik érdekeit, azoktól irányítsanak át bizonyos gázmennyiséget a felelőtlenül viselkedők irányába – emelte ki az üzletágvezető. 

Hortay Olivér összegzésként hangsúlyozta: a jelenlegi információk alapján kijelenthető, hogy az árkorrekciós intézkedés valójában szankciós lépésnek nevezhető. Különösen azért, mert Oroszország egyértelműen jelezte, hogy azok az országok, amelyek maximálják a kereskedési árat, nem juthatnak orosz gázhoz. Azaz: az elképzelés következménye azonos egy Oroszországgal szembeni gázembargóval. Ráadásul mindez érintheti a hosszú távú szerződéseket is, ez pedig az oroszok értelmezése szerint szerződésszegésnek minősül, amely szintén a gázszállítások leállításával járhat.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/AP/Jean-Francois Badias)