Százmilliókat buknak a magyarok a kártyacsalásokon

Nagyon megugrott a bankkártyás visszaélésekből eredő kár értéke a második negyedévben.

Ami az egyes kategóriákat illeti, a kibocsátói oldalon szinte minden területen emelkedett a visszaélések száma és értéke is a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Az elveszett, ellopott kártyákkal végrehajtott csalások száma nagyjából a két és félszeresére, kétezer közelébe emelkedett, miközben az okozott kár értéke 36,9 millió forintra ugrott az egy évvel korábbi 6,8 millióról. A hamisított kártyákkal történt visszaéléseknél is emelkedést regisztrált az MNB, ám ezek csak kis szeletét adják a tortának, az idei második negyedévi 24 esetből nem egészen 1,3 millió forintos kár származott.

Az internetes vásárlások változatlanul nagy hányadát adják a visszaéléseknek: itt 33,8 ezer eset történt április és június között – háromszor annyi, mint egy évvel korábban –, miközben a kimutatott kár csaknem a duplájára, 470 millió forintra emelkedett.

Az adathalászattal, illetve az azonosítók ellopásával az egy évvel korábbinál bő 60 százalékkal több, csaknem 600 esetben okoztak kárt a csalók, ám az okozott kár „csak” 27,6 millió forintot ért el, ami kevesebb mint a fele az egy évvel korábbinak. A pszichológiai manipulációra, illetve megtévesztésre alapuló csalások viszont láthatóan virágkorukat élik: a második negyedévben már több mint 900 ilyen esetet regisztráltak több mint 456 millió forintos kár mellett. (Az utóbbihoz hasonló értékre eddig még nem akadt példa azóta, hogy az adatszerzés módja szerint is külön kategorizálja a visszaéléseket az MNB.)

 

Az adathalászattal és a pszichológiai manipulációval elkövetett csalások azzal együtt okoznak még mindig jelentős károkat, hogy veszélyeikre a pénzügyi szolgáltatók és a szabályozói, felügyeleti oldal is rendszeresen felhívja a kártyabirtokosok figyelmét. Legutóbb pedig egy olyan videó kapott széles publicitást, ahol az adatai kiadására rávenni próbált ügyfél járatja a bolondját az őt telefonon hívó csalóval.

A kibocsátói oldalon elkövetett visszaélések kapcsán leírt kár 46,4 százalékkal emelkedett 2021 második negyedévéhez képest, és megközelítette a 644 millió forintot. 

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy ennek egyre nagyobb hányada hárul a kártyabirtokosokra: miközben a múlt év második negyedében a leírt kár 29,1 százalékát viselték, egy évvel később már 40 százaléknál járt az arány.

(Az utóbbi azt jelenti, hogy a kibocsátói oldalon a második negyedévben elkövetett csalások kapcsán 257,4 millió forintnyi kárt kellett állniuk a kártyabirtokosoknak.) Az arány eltolódása leginkább a többlépcsős azonosítás bevezetésével magyarázható, amelynek révén bizonyos visszaélési formáknál könnyebben megállapítható a kártyabirtokos egyértelmű felelőssége.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)