Manapság szerencsére már a legtöbb kereskedelmi vállalkozás hosszabb távon gondolkodik, vagyis azt követően is fontos számára a vásárló, miután már megvette a terméket. A korábbi évek tapasztalatai alapján a vállalkozások sok esetben önként vállalják, hogy rendszerint 15 vagy 30 napon belül az ajándékot, ha nem jó a méret vagy más okból nincs rá szükség, kicserélik vagy a fogyasztó levásárolhatja a vételárat – jelentette ki megkeresésünkre a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke. Baranovszky György mindezek ellenére azt ajánlja, hogy mielőtt az üzletben vásárolunk, tájékozódjunk a kereskedő által biztosított akció pontos feltételeiről, szabályairól, időtartamáról, esetleg kérdezzünk is rá a helyszínen. Karácsony előtt és után kiemelten ajánlatos néhány szabállyal tisztában lenni.
Különleges fogyasztói jogok
– Előfordul, hogy már csak a kipróbálásakor derül ki a kapott árucikk hibája, például az nem működik vagy be sem kapcsol, esetleg nem sokkal később megy tönkre. Ilyenkor különleges jogok illetik meg a fogyasztót, aki kérheti például a termék kijavítását, kicserélését is – emeli ki a szakember.
Az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, árleszállítás, vételár visszatérítése) azonban csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek. Ellenben ha az ajándék „hibája”mindössze annyi, hogy nem tetszik, akkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, kicseréli-e azt vagy épp visszaadja-e annak vételárát.
Két dologra is figyelni kell, amikor visszaviszünk egy hibás terméket a kereskedőhöz: egyfelől a vevő őrizze meg és mutassa be a vásárlást igazoló nyugtát, másfelől ügyeljen a határidőkre. Minden egyes új termék esetében – függetlenül attól, hogy mi az (könyv, ruha vagy például elektronikai eszköz) – a vásárlástól számítva két éven belül érvényesítheti a kereskedővel szemben a jogait, ha az árucikk meghibásodott. Baranovszky György azonban külön megemlíti, hogy
ebből a két évből az elsőben vagyunk csak igazán védettek: ha egy éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a boltnak kell bizonyítania azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el.
Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni a fogyasztó igényét, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka (például nem rendeltetésszerű használat miatt) a vásárlást követően keletkezett.
A kötelező jótállást jogszabály írja elő
Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében – elektronikai szórakoztató termékek, számítástechnikai termékek, távközlési eszközök, elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek és a szőrméből készült ruhaneműk – a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik.
Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem egy évig, hanem vételártól függően egy–három évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a kereskedőt.
A kötelező jótállás időtartama: 10–100 ezer forint vételár esetén egy év, 100–250 ezer forintnál két év, 250 ezer forint felett három év. A teendőket részletezve a FEOSZ ügyvezető elnöke elmondta: ha a fogyasztó jelzi – amit haladéktalanul, de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennie – a vállalkozásnál, hogy a termék elromlott/tönkrement és ott azonnal nem oldódik meg a probléma, akkor a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt és a panasz orvoslásának módját.
Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg.
Gyakori az is, hogy a vállalkozások vizsgálatra küldik el a terméket annak eldöntése érdekében, hogy a hiba oka a vásárlás előtt vagy után következett be.
– A fogyasztók körében máig él az a tévhit egy régebbi előírás miatt, hogy három napon belül mindig vissza lehet vinni a terméket, még akkor is, ha az nem hibás. Ez a szabály viszont már nem érvényes – figyelmeztetett Baranovszky György. Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik az említett, tartós fogyasztási cikkek esetében a három munkanapos cserére vonatkozó rendelkezés. Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárol, és az három munkanapon belül meghibásodik, úgy a kereskedő köteles rögtön, javítás helyett kicserélni az adott terméket. Ez esetben pedig még arra sem hivatkozhat, hogy számára a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna.
Csökkent a webáruházak népszerűsége
Meglepő fordulat, hogy országosan lelassult az online vásárlások növekedésének a száma. A statisztikai adatok szerint a koronavírus-járvány alatt egyre szélesebb körben népszerűvé váló vásárlási forma – eleinte 30-40 százalékos növekedést regisztráltak – később már csak 20 százalékkal bővült.
Az utóbbi időben ugyanakkor megszaporodott azon panaszok száma, amikor a fogyasztó nem tudja visszaküldeni az online rendelt terméket, nem tud élni az indokolás nélküli elállási joggal, mert nincs kinek bejelentenie szándékát. Gyakran számlát sem kapnak, a csomagon feladóként pedig csupán egy logisztikai cég szerepel.
Sajnos még mindig nem az az első, hogy online vásárlás előtt a fogyasztók ellenőriznék, hogy kivel kötnek szerződést. Rengeteg olyan webáruházból rendelnek, ahol a beazonosíthatóság (székhely, e-mail-cím vagy telefonszám, cégnév, ügyfélszolgálat elérhetősége stb.) nem egyértelmű – számolt be a tapasztalatokról a FEOSZ ügyvezető elnöke. Baranovszky György azt tanácsolja, hogy az internetes megrendelések előtt a vevő mindig alaposan olvassa el a weboldalon feltüntetett részletes tájékoztatót, illetve az ászf-et (általános szerződési feltételek), mert abban rögzíteni kell az elállási jog gyakorlásának részletes szabályait, a fizetési módokat, a szállításra vonatkozó időtartamot és annak költségeit. Továbbá felhívja a figyelmet arra is, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok fogyasztó alatt kizárólag természetes személyt értenek. Vagyis céges számla esetén már nem vonatkoznak a vásárlásra a fogyasztókat megillető jogok.
További jó tanács még, hogy a pontatlanságok, hiányosságok elkerülése érdekében a fogyasztó mindenképpen várja meg a megrendelés visszaigazolását és jóváhagyását elektronikus üzenetben.
Ma már internetes vásárláskor nem mindig illeti meg a fogyasztókat a 14 napos indokolás nélküli elállás lehetősége sem. Például azoknál az áruknál, amelyeket kifejezetten a fogyasztó utasítása alapján vagy kérésére állítottak elő: lehet az akár egy póló a vásárló által megadott egyedi felirattal.
Zárt csomagolású terméknél sincs indokolás nélküli elállási jog akkor, ha az egészségvédelmi vagy higiéniai okból felbontást követően már nem küldhető vissza.
Ha a fogyasztó meggondolta magát, azt mindig írásban, e-mailben vagy postai úton – nem telefonon! – jelezze.
Ilyenkor a fogyasztó saját költségén kell a terméket visszaküldeni, kivéve, ha ezt a webáruház nem vállalta önként. Azoknak a termékeknek az esetében viszont, amelyeknél él a 14 napos meggondolási lehetőség, nem lehet elutasítani az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását – fűzte hozzá Baranovszky György.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
