Manapság szerencsére már a legtöbb kereskedelmi vállalkozás hosszabb távon gondolkodik, vagyis azt követően is fontos számára a vásárló, miután már megvette a terméket. A korábbi évek tapasztalatai alapján a vállalkozások sok esetben önként vállalják, hogy rendszerint 15 vagy 30 napon belül az ajándékot, ha nem jó a méret vagy más okból nincs rá szükség, kicserélik vagy a fogyasztó levásárolhatja a vételárat – jelentette ki megkeresésünkre a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke. Baranovszky György mindezek ellenére azt ajánlja, hogy mielőtt az üzletben vásárolunk, tájékozódjunk a kereskedő által biztosított akció pontos feltételeiről, szabályairól, időtartamáról, esetleg kérdezzünk is rá a helyszínen. Karácsony előtt és után kiemelten ajánlatos néhány szabállyal tisztában lenni.
Különleges fogyasztói jogok
– Előfordul, hogy már csak a kipróbálásakor derül ki a kapott árucikk hibája, például az nem működik vagy be sem kapcsol, esetleg nem sokkal később megy tönkre. Ilyenkor különleges jogok illetik meg a fogyasztót, aki kérheti például a termék kijavítását, kicserélését is – emeli ki a szakember.
Az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, árleszállítás, vételár visszatérítése) azonban csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek. Ellenben ha az ajándék „hibája”mindössze annyi, hogy nem tetszik, akkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, kicseréli-e azt vagy épp visszaadja-e annak vételárát.
Két dologra is figyelni kell, amikor visszaviszünk egy hibás terméket a kereskedőhöz: egyfelől a vevő őrizze meg és mutassa be a vásárlást igazoló nyugtát, másfelől ügyeljen a határidőkre. Minden egyes új termék esetében – függetlenül attól, hogy mi az (könyv, ruha vagy például elektronikai eszköz) – a vásárlástól számítva két éven belül érvényesítheti a kereskedővel szemben a jogait, ha az árucikk meghibásodott. Baranovszky György azonban külön megemlíti, hogy
ebből a két évből az elsőben vagyunk csak igazán védettek: ha egy éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a boltnak kell bizonyítania azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el.
Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni a fogyasztó igényét, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka (például nem rendeltetésszerű használat miatt) a vásárlást követően keletkezett.
A kötelező jótállást jogszabály írja elő
Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében – elektronikai szórakoztató termékek, számítástechnikai termékek, távközlési eszközök, elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek és a szőrméből készült ruhaneműk – a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik.
Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem egy évig, hanem vételártól függően egy–három évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a kereskedőt.
A kötelező jótállás időtartama: 10–100 ezer forint vételár esetén egy év, 100–250 ezer forintnál két év, 250 ezer forint felett három év. A teendőket részletezve a FEOSZ ügyvezető elnöke elmondta: ha a fogyasztó jelzi – amit haladéktalanul, de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennie – a vállalkozásnál, hogy a termék elromlott/tönkrement és ott azonnal nem oldódik meg a probléma, akkor a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt és a panasz orvoslásának módját.
Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg.
Gyakori az is, hogy a vállalkozások vizsgálatra küldik el a terméket annak eldöntése érdekében, hogy a hiba oka a vásárlás előtt vagy után következett be.
