Azoknak, akik 2023-ban szeretnének takarékoskodni, többféle befektetés közül érdemes választaniuk attól függően, hogy mennyire jártasak a pénzügyekben, illetve folyamatosan tennének-e félre bizonyos összeget, vagy már most nagyobb megtakarításuk van – tanácsolja a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Gergely Péter kérdésünkre kifejtette: aki most fektetne be több millió vagy akár csak több százezer forintot hosszabb távra és nem szeretne a befektetéssel foglalkozni, azoknak a magyar állampapírok közül érdemes választaniuk.
A Bónusz állampapír háromhavonta fizet kamatot és jelenleg 14,6 százalékos éves kamatot ad, ráadásul kamatadót sem kell fizetni utána. A másik legnépszerűbb állampapír a Prémium Magyar Állampapír , ami az infláció alapján fizet kamatot, mindig az előző év pénzromlásának átlagos ütemét alapul véve. Hamarosan ezek a papírok hozzávetőleg 15 százalékos éves kamatot fizetnek egy évig, 2024-től pedig majd a 2023-as év éves inflációja alapján kalkulálják ki a hozamot.
Aki forintban tenne félre, akár csak 6–12 hónapra egyszeri, akár nagyobb összeget, azoknak még a lekötött betétek lehetnek hasznosak. Ezeknél – banktól függetlenül – negyvenmillió forintig garantált a pénzünk biztonsága bankcsőd esetén, és tíz százalék feletti éves kamatú ajánlatokat is találunk. Ezekből lejön a 15 százalékos kamatadó (állampapíroknál nem), és még akár utalási költségek is előfordulhatnak, ha nem éppen a legmagasabb kamatot fizető banknál van a pénzünk – jegyzi meg Gergely Péter.
Azoknak a megtakarítóknak, akik devizában tennének félre (vagy már devizájuk van), a devizabankbetétek lehetnek érdekesek. Nem is a kamatok miatt, hanem legfőképpen azért, mert most ismét négyszáz forint alatt van az euróárfolyam. Ilyenkor többen váltják át a forintjaikat és teszik a pénzük egy részét devizába, hogy ha esetleg gyengülne a forint, akkor kereshessenek rajta – fűzi hozzá a pénzügyi szakértő.
A fenti lehetőségek mindegyike rugalmas azok számára, akik negyedévente vagy akár havonta helyeznének el ezekben a konstrukciókban pár ezer vagy akár pár tízezer forintot. Bármelyiket bármikor vissza lehet váltani viszonylag minimális veszteséggel: állampapíroknál ez egy százalék, banki betéteknél legfeljebb a várt kamatot nem kapjuk meg.
Azoknak a megtakarítóknak, befektetőknek, akik az egészségükre is gondolnak és folyamatosan költenek gyógyszerekre, magánorvosokra, netán lakáshitelre, érdemes lehet egészségpénztári számlát nyitniuk. Erről fizethetjük a fenti költségeket, és baba születésénél kivehetünk még akár egymillió forintos születési támogatást is a félretett összegből.
Ráadásul a befizetett pénzünk húsz százalékát, de évente maximum 150 ezer forintot is visszaigényelhetünk az szja összegéből. Mindössze annyi a dolgunk – mutat rá Gergely Péter –, hogy az egészségpénztári számlánkról (amihez bankkártyaszerű plasztik is társul) teljesítünk egyes befizetéseket. A konstrukciónál hozzávetőleg éves 15 százalékos hozamra számíthatunk – mert az szja-visszaigénylés miatt a pénztáraknak is van körülbelül ötszázalékos költsége –, de a termék rugalmas, és ingyenes a számlavezetés is. Itt nem is a befektetési érdek dominál, hanem a felkészülés a nehezebb időszakokra és a tudatosabb pénzkezelés – teszi hozzá a BiztosDöntés.hu alapító szakértője.
