Bátor , Ákos 2024. február 27.
logo

A lakosságnak fájnak igazán a szankciók, Oroszország a pénzénél marad

M. Orbán András
2023.02.25. 06:05
A lakosságnak fájnak igazán a szankciók, Oroszország a pénzénél marad

Minimális mértékben csökkent csupán Oroszország GDP-je, az ellene hozott büntetőintézkedések a lakosságnak okoznak kényelmetlenséget, több tagállam pedig ki tudja játszani őket. Hollandia külön hivatalt hozna létre a büntetőintézkedések betartására, azonban ez nem lenne működőképes.

Összességében jól látható, hogy az Oroszország elleni szankciók hatása kisebb a vártnál, hiszen az orosz gazdaság visszaesése minden korábbi várakozással (4,5–15 százalék) ellentétben tavaly mindössze 2,1 százalékos lett, és egyelőre a háború is finanszírozhatónak tűnik – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Ha Európa idén kevesebb energiát vásárol, a magasabb árak miatt Oroszország akkor is a pénzénél maradhat
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Kitért rá, a hosszabb távú hatások már inkább kérdésesek: ha az idén már kevesebb energiát vásárol az Európai Unió Oroszországtól, az jelentheti a bevételek csökkenését, ugyanakkor az ár továbbra is fontos kérdés, hiszen magasabb tarifák mellett alacsonyabb mennyiség is elég egységnyi bevétel biztosításához. Továbbá kérdés az is, hogy mekkora mértékben tud áthelyeződni  az orosz export fókusza más régióba, elsősorban Ázsiába (Kína, India), ahol nincsenek érvényben szankciók.

Regős Gábor kiemelte, a gazdasági teljesítmény visszaeséséhez leginkább a kereskedelem és a feldolgozóipar járult hozzá, azaz ezen ágazatokban lehetett hatása a szankcióknak – az utóbbiban egyes nyugati termékek elérhetetlenné válása, míg az előbbiben az exportpiacok szűkülése és az alapanyagok hiánya miatt. Ez azonban végeredményét tekintve leginkább a lakosságon csattan, hiszen számukra lesznek elérhetetlenek egyes termékek vagy ők lesznek kénytelenek beérni rosszabb minőségű helyettesítő termékekkel. Makroszinten 2022-ben a folyó fizetési mérleg egyenlegéért sem kellett Oroszországnak aggódnia: az energiahordozók árának emelkedése, illetve az import visszaesése javította ezt az egyensúlyi mutatót.

A gazdasági teljesítmény visszaeséséhez leginkább a kereskedelem és a feldolgozóipar járult hozzá, ezen ágazatokban lehetett hatása a szankcióknak, amelyek kellemetlen hatásait a lakosság érzi leginkább.

Regős Gábor kérdésünkre azt is elmondta, nem világos, hogyan működne és szankcionálna egy, a szankciók betartását ellenőrző hivatal, amelyet Hollandia amúgy azért akar felállítani, mert úgy véli, 

több tagállam is megkerüli a büntetőintézkedéseket, amelyek ezért nem eléggé hatékonyak.

Kérdés, hogy egy ilyen intézmény ki tudja-e kényszeríteni a szankciók betartását – van-e ehhez bármilyen eszköze, valamint egy nem uniós tagország milyen mértékben kellene hogy hallgasson rá. Kérdés az is szerinte, egy uniós ország esetében mi lenne a retorzió, ha például túl kevés orosz vagyont zárol: szankcionálják-e valahogyan, netán az uniós forrásokat tartják-e vissza a tagállamtól, egy nem uniós ázsiai közvetítő ország esetében kiterjesztik rá a szankciókat vagy megbüntetik – tette fel a kérdéseket a szakértő, aki úgy véli, a szankciók kiterjesztéséhez nem kell külön hivatal, ha pedig van, azt nem biztos, hogy bármelyik, főleg nem uniós ország komolyan venné.

Ami viszont tény, hogy a kijátszásban több szereplő is érintett. Málta vagy Görögország elfelejtette érdemben zárolni a szankciók alá vont oligarchák vagyonát, míg például az osztrák cégek alig vonultak ki Oroszországból. Az olajszállítással kapcsolatos szankciókat felségjelzés nélküli, elöregedett hajók alkalmazásával játsszák ki vagy éppen az adott terméket kísérő dokumentumokat hamisítják meg, címkézik át a terméket.

A gáz esetében is jellemző az „átcímkézés”, azaz az orosz LNG már nem orosz LNG-ként – de legalább drágábban – érkezik meg a partnerekhez.

Egyes termékek exporttilalmát közvetítő országok segítségével játsszák ki. A piaci szereplők tehát keresik a rendszer kiskapuit, és sokszor meg is találják azokat – ennek persze a végső fogyasztók fizetik meg az árát.

Borítókép: A Barátság II. kőolajvezetéknek a Mol Dunai Finomítójába belépő vezetéke (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.