Az Európai Unió jelenleg megújuló energia felhasználásáról szóló reformmal és villamosenergia-piaci reform kidolgozásával próbálja megóvni magát az orosz energiának való kiszolgáltatottságtól. Villányi-Kovács Ilona, az Alapjogokért Központ vezető elemzője lapunk megkeresésére azt mondta, ez hosszabb folyamat, a szankciók pedig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, így teljesen felesleges egy újabb csomag kidolgozása. Mint kifejtette, az energiareform-kísérletek több-kevesebb sikerrel működnek, hiszen a tagállami érdekekben megosztottság van ezeken a területeken is például olyan fontos kérdésben, mint a hidrogén- vagy az atomenergia felhasználása – utóbbit például idehaza a megkérdezettek jelentős része támogatja.
Fotó: Máthé Zoltán
Annyi biztos a számok alapján, hogy
a már hatályba léptetett energiaszankciók nem váltották be az unió hozzájuk fűzött reményeit
– mutatott rá a vezető elemző.
Energiaválság Európában
Jó példa erre az uniós hatodik szankciós csomagja, amelyet az orosz kőolajra és kőolajtermékekre vetettek ki. Villányi-Kovács Ilona emlékeztetett, az olajembargó bevezetésére fokozatosan került sor, a nyersolaj esetében már 2022. december 5-től, majd a finomított kőolajtermékek esetében 2023. február 5-től lépett hatályba a tilalom. Nagy eredmény, hogy Magyarország azok között a tagállamok között van, amelyek sikeresen elérték, hogy ezen időpontokat követően is tudjanak orosz kőolajat importálni. Jelen állás szerint elmondható, hogy Magyarországon, illetve a régiós országokban az ellátásbiztonság biztosított marad egészen addig, amíg elérhető az orosz olaj. Sőt a dízel, illetve az üzemanyagok tekintetében – ahogy tapasztalhatjuk – az árak mérséklődtek is, noha a világpiaci folyamatok nem erre a tendenciára engedtek következtetni.
