A hazai baloldal, támogatói és szakértői ismét vehemensen támadják a világszínvonalú orosz VVER–1200 típusú blokkokkal megvalósuló Paks II. projektet – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a tervezett tizedik szankciós csomag kapcsán. Az MSZP parlamenti frakcióvezetője a minap már a Paks II. beruházást jóváhagyó 2017-es brüsszeli döntés létjogosultságát feszegette, Holoda Attila energetikai szakértő pedig reményét fejezte ki, hogy a paksi bővítés nem orosz technológiával valósul meg. A megnyilatkozások időzítése is illeszkedik az Oroszországot elszigetelni kívánó amerikai tervekbe.
Fotó: Wojciech Pacewicz
Amerikai ellenérdek a Roszatom vezető pozíciója
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója 2022 októberében részt vett egy amerikai alapítvány vitaindító beszélgetésén, ahol kijelentette, hogy az Egyesült Államok már régen elvesztette vezető szerepét az atomipar területén, és jelenleg az orosz Roszatom a globális piacvezető. A főigazgató akkor azt is megemlítette, hallotta az amerikai energiaügyi minisztert arról beszélni, hogy az USA vissza akarja szerezni a vezetést… Jelenleg e törekvésnek egyre sűrűsödő jeleit láthatjuk, hiszen számos ország és egyes brüsszeli szereplők is azon vannak, hogy a nyugati szankciók következő körébe bekerüljön a Roszatom. Ebbe az irányba mutat, hogy néhány nappal ezelőtt a mindenkori amerikai kormányzathoz közel álló Washington Post kiemelten foglalkozott a témával, hangsúlyozva azt, hogy az atomtechnológiát békés célokra hasznosító Roszatom eddig megúszta a szankciókat. Mindezt Hárfás Zsolt szerint úgy, hogy Egyesült Államok uránszükségletének jelentős részét is az orosz óriásvállalat biztosítja, de még a hulladékkezelést is. Hiába nem egyszerű, mégis erőltetik a függőség felszámolását.
Világszínvonalú, fejlett technológia
A Roszatom jelenleg az egyetlen olyan atomenergetikai cégóriás a világon, amely az atomenergetika teljes területén jelen van. Vezető szerepet tölt be az uránbányászatban és az urándúsításban, az új, innovatív nukleáris üzemanyagok fejlesztésében, az új atomerőművi blokkok építésében, a gyorsneutronos reaktorok fejlesztésében, a nukleáris üzemanyagciklus zárásában, valamint anyagtudományi kutatásokban, a digitalizációban és – többek között – a nukleáris medicinával kapcsolatos kutatásokban is. A Roszatomnak jelenleg 330 ezer (!) dolgozója van, ez a létszám alig tíz év alatt jelentősen bővülhet, ahogyan a tevékenységi területek is.
A Roszatom ma a világ első számú atomerőmű-építője. Jelen pillanatban 11 országban 34 új atomerőművi blokk megépítésére van szerződése, köztük a Paks II. projektre. Törökországban a Földközi-tenger partján épülő négy egység mellett újabb orosz tervezésű atomerőmű építése van napirenden, amely a Fekete-tenger partján, Sinop mellett létesülne. Kína, India és Egyiptom is orosz technológiát kíván használni.
Hat év alatt összesen 19 egységet adtak át, többet, mint a riválisok együttvéve. Amíg Európa szankciókkal sújtaná a Roszatomot, addig a cég további partnereket szerez magának vagy szorosabbra fűzi az együttműködést.
Jelenlegi projektek
Az orosz atomenergetikai ipar a jelenlegi szankciók közepette is teljesíti a nemzetközi kötelezettségeit – mutatott rá a szakértő. Oroszország óriási mágnest szállított Franciaországba a nemzetközi ITER-projekthez. Idén elkészül a már említett törökországi Akkuyu Atomerőmű első 3+ generációs, VVER–1200 típusú egysége, amelyet zöldmezős beruházásként 2018 áprilisában kezdtek el építeni – sorolta. Jól halad viszont Oroszországban a negyedik generációs, nátriumhűtésű gyorsneutronos kutatóreaktor, az MBIR építése és a BRESZT-OD–300 típusú, ólomhűtésű gyorsneutronos blokk kivitelezése is. Előbbi egy évvel az ütemterv előtt jár.
E technológia lehetővé teszi az üzemanyaciklus zárását és a világon felhalmozott kiégett üzemanyag újrahasznosítását.
Innováció és újrahasznosítás
Hárfás Zsolt kifejtette, az orosz cég folyamatosan fejleszti az egyes blokktípusokhoz való üzemanyagokat és új innovatív üzemanyagokat is gyárt, köztük úgynevezett balesetálló üzemanyagot is tesztel már, ami még egy erősen hipotetikus, súlyos baleset esetén is sértetlen maradna. A kísérleti balesetálló vagy másként „toleráns” üzemanyag mellett immár nemcsak az Oroszországban működő gyorsneutronos blokkokat látja el üzemanyaggal a Roszatom, hanem Kína orosz technológiai transzferének köszönhetően rövidesen üzembe álló CFR–600-as kísérleti gyorsneutronos blokkja számára is gyárt üzemanyag-kazettákat, és már üzemi körülmények között teszteli a Roszatom a kiégett üzemanyagok újrahasznosításával gyártott új üzemanyagokat – ismertette.
Új technológiák Pakson
Kiemelkedő mérföldkő még, hogy az orosz BN–800 típusú gyorsneutronos reaktor immár 100 százalékban kiégett üzemanyag újrahasznosításának eredményeképpen gyártott üzemanyaggal termel. A fejlesztések részeként az orosz fél idén már egy olyan ötödik generációs urán-plutónium üzemanyagot kíván üzemi körülmények között tesztelni a Novovoronyezsi Atomerőmű második kiépítésének VVER–1200 típusú reaktorában, amelyet kiégett üzemanyag újrahasznosításával kívánnak sorozatgyártásban előállítani. A jövőben ezeket az innovatív üzemanyagokat VVER–1000 és VVER–1200 típusú reaktorokban is alkalmazhatják. Sőt, a partnereinek már konkrét megoldásokat is kínál a Roszatom a kiégett üzemanyagok újrahasznosítására.
Mindennek van magyar vonatkozása is, hiszen a paksi atomerőmű mellett felhalmozott kiégett üzemanyag is újrahasznosítható és cserébe a Paks II. atomerőműben használható innovatív üzemanyag érkezhet. További érv Hárfás Zsolt szerint az orosz technológia mellett, hogy a Roszatom jelentős referenciával rendelkezik az VVER–440 típusú atomerőművi egységek üzemidő-hosszabbítását illetően is, ez a meglévő blokkok tervezett üzemidő-hosszabbítása szempontjából létfontosságú.
Fotó: Jászai Csaba
Roszatom helyett Westinghouse?
Jelenleg öt uniós tagállamban (Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Magyarországon és Szlovákiában) összességében 18 orosz típusú blokk üzemel, amelyekhez a friss nukleáris üzemanyagot teljes egészében Oroszország szállítja. Ezek az egységek Magyarország éves áramszükségletének kétszeresét termelték meg 2021-ben. A szankciók miatt ezeket az egységeket nem lehetne tovább biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetni – mutatott rá Hárfás Zsolt.
Ahogy a szakértő arról már beszélt, az amerikai Westinghouse cég korábban is próbálkozott Ukrajnában, Finnországban és Csehországban az orosz típusú reaktorokba amerikai üzemanyagot elhelyezni, ám a fűtőanyagok túl azon, hogy nem csereszabatosak, nem is működtek problémamentesen. A nem megfelelő hőtani méretezés és anyagösszetétel miatt a kazetták deformálódtak, üzem közben megszorultak és átrakáskor sérültek, ezért ezek az országok továbbra is a már jól bevált orosz üzemanyagot használják.
Hárfás Zsolt figyelmeztetett, ezeket a nem bevált fűtőelemeket szeretnék a meglévő és az új paksi blokkokban is alkalmazni, ami a tervezett szankciók kézzelfogható veszélye. Az előbb írt kockázatok ellenére Bulgária lecseréli az orosz beszállítót, holott a bolgár nukleáris hatóság még csak nem is engedélyezte a Westinghouse fűtőelemek használatát.
