A hazai baloldal, támogatói és szakértői ismét vehemensen támadják a világszínvonalú orosz VVER–1200 típusú blokkokkal megvalósuló Paks II. projektet – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a tervezett tizedik szankciós csomag kapcsán. Az MSZP parlamenti frakcióvezetője a minap már a Paks II. beruházást jóváhagyó 2017-es brüsszeli döntés létjogosultságát feszegette, Holoda Attila energetikai szakértő pedig reményét fejezte ki, hogy a paksi bővítés nem orosz technológiával valósul meg. A megnyilatkozások időzítése is illeszkedik az Oroszországot elszigetelni kívánó amerikai tervekbe.

Fotó: Wojciech Pacewicz
Amerikai ellenérdek a Roszatom vezető pozíciója
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója 2022 októberében részt vett egy amerikai alapítvány vitaindító beszélgetésén, ahol kijelentette, hogy az Egyesült Államok már régen elvesztette vezető szerepét az atomipar területén, és jelenleg az orosz Roszatom a globális piacvezető. A főigazgató akkor azt is megemlítette, hallotta az amerikai energiaügyi minisztert arról beszélni, hogy az USA vissza akarja szerezni a vezetést… Jelenleg e törekvésnek egyre sűrűsödő jeleit láthatjuk, hiszen számos ország és egyes brüsszeli szereplők is azon vannak, hogy a nyugati szankciók következő körébe bekerüljön a Roszatom. Ebbe az irányba mutat, hogy néhány nappal ezelőtt a mindenkori amerikai kormányzathoz közel álló Washington Post kiemelten foglalkozott a témával, hangsúlyozva azt, hogy az atomtechnológiát békés célokra hasznosító Roszatom eddig megúszta a szankciókat. Mindezt Hárfás Zsolt szerint úgy, hogy Egyesült Államok uránszükségletének jelentős részét is az orosz óriásvállalat biztosítja, de még a hulladékkezelést is. Hiába nem egyszerű, mégis erőltetik a függőség felszámolását.
Világszínvonalú, fejlett technológia
A Roszatom jelenleg az egyetlen olyan atomenergetikai cégóriás a világon, amely az atomenergetika teljes területén jelen van. Vezető szerepet tölt be az uránbányászatban és az urándúsításban, az új, innovatív nukleáris üzemanyagok fejlesztésében, az új atomerőművi blokkok építésében, a gyorsneutronos reaktorok fejlesztésében, a nukleáris üzemanyagciklus zárásában, valamint anyagtudományi kutatásokban, a digitalizációban és – többek között – a nukleáris medicinával kapcsolatos kutatásokban is. A Roszatomnak jelenleg 330 ezer (!) dolgozója van, ez a létszám alig tíz év alatt jelentősen bővülhet, ahogyan a tevékenységi területek is.