Az élelmiszer-kereskedelemben mindez kisebb fejtörést okoz, hiszen az úgynevezett gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) nagy mozgásteret adnak a vállalkozásoknak, hogy a vásárlói aktivitáshoz mérten a kieső árrést „szétosszák” más termékek között (áremeléssel, amit most vizsgál a Gazdasági Versenyhivatal), vagy napi, heti akciókkal egy-egy gyengébb eladást mutató terméknél (árcsökkentéssel) pluszfogyasztásra ösztönözzenek, minimalizálva az árréskiesést. A nem élelmiszer termékeknél azonban nagyobb lehet a gond, hiszen negyedéves, féléves árukészlettel dolgoznak, amelynek beszerzése a várható vásárlói aktivitáshoz igazodott. Ha a terméken érvényesítik a növekvő napi költségeiket (rezsi, munkabér, helyiségbérlet), csökken a vásárlói aktivitás, kevesebb terméket adnak el, így az áru árának növelése melletti eladáscsökkenés nemcsak profit-, hanem bruttó bevételkiesést is okoz. Vagyis a kis-közepes cégeknél az inflációs hatás ellenére is előfordulhat éves összehasonlításban bruttó és nettó árbevétel-csökkenés. Mindez boltbezárás-cunamit indíthat a nem élelmiszer jellegű termékek piacán.
Az elemzők – nem egybehangzóan – egész évben magas, két számjegyű, de az év közepétől csökkenő inflációra számítanak. Az első jelek már megjelentek a kiskereskedelemben, természetszerűleg az élelmiszerpiacon jöttek az első árcsökkenések, mint a vaj vagy egyes tejtermékek esetében, amelyek összességében lassítják az inflációt.
A decemberi kiskereskedelmi forgalom csökkenése alapvetően nem volt meglepő, hiszen 2022-ben szinte kizárólag az üzemanyag-értékesítés brutális növekedése tornászta fel a teljes adatsort. Eközben az élelmiszer és a nem élelmiszer jellegű termékek volumene is csökkent vagy stagnál. Ennek ellenére a folyó áras forgalom – az egyszerűség kedvéért üzemanyag-eladások nélkül – 11,9 ezer milliárd forintról 14 ezer milliárd forintra kúszott fel, ez nagyjából 18 százalékos növekedésnek felel meg. A piaci szereplők ugyanakkor nagyjából azonos eredményt várnak 2022-ben, mint 2021-ben.
Ez pedig azt jelenti, hogy a brutálisan megnőtt folyó áras bevételek ellenére sem tudnak jövedelmezőbbek lenni a boltosok. A nagy cégek profitrátája továbbra is 1–3 százalék között marad, hiába nő jelentősen az árbevételük. Mindez azért rossz hír, mert 2023-ra kevesebb kiskereskedelmi fejlesztést terveznek, és csak azt, ami valóban szükségszerű.
Ugyancsak tetten érhető a kiskereskedelemben (az élelmiszerszegmensből átgyűrűzve) az úgynevezett diszkontosodás. Mindez azt jelenti, hogy a kereskedő kizárólag azokat a termékeket veszi meg a nagykereskedőtől, amelyeket gyorsan képes értékesíteni, vagy amelyek a saját kategóriájukban a leggyorsabban forognak. A diszkontosodás egyebek mellett a kínálat szűkülését okozza, ami a vásárlónak rossz, és nemcsak az impulzusvásárlástól, hanem a vásárlás élményétől is megfosztja a fogyasztót. Ez a szemlélet 2023-ban várhatóan még erősebb lesz a piacon, hiszen az említett nyereségességcsökkenés miatt a kereskedőnek nem lesz pluszpénze arra, hogy bővítse a kínálatát, tehát nagyobb árukészletet kössön le.
Borítókép: A bevételnövekedés ellenére sem tudnak jövedelmezőbbek lenni a boltosok (Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István)
