Még sok a kérdőjel a kötelező visszaváltás körül

A kiskereskedelemben nyártól lehet találkozni többféle italcsomagolást (egyszer használatos műanyag palack, fémdoboz és üveg) visszaváltó automatával. A kötelező visszaváltás a tervek szerint 2024. január elsejével kezdődik. A vásárlók akkortól szembesülhetnek a visszaváltási díjjal, amely nem egyenlő az üvegbetéttel.

Automatikusan generált description Pécs Löffler Péter Hungary GAZ Szelektív hulladékgyujtés "Bovül a szelektív hulladékgyujtés, újabb ufókat telepítenek a városba" szemét szemetes autó zsák flakon kuka pet palack muanyag DN20120504 Fotó: Új Dunántúli Napló/Löffler Péter

Az egész pont úgy működne, mint a betétdíj, azzal a különbséggel, hogy a kötelező visszaváltás rendszerében minden elhasznált italos csomagolóanyag bármelyik erre kötelezett boltban visszaváltható lesz – a betétdíjnál a kisboltok, italkereskedések jellemzően csak azt veszik vissza, amit náluk vásároltak. Ez egyszerűnek és kényelmesnek tűnik a vásárló szempontjából, ám meglehetősen nehézkes elszámolási technikát kell kidolgoznia a kereskedőnek, hogy a nem nála vásárolt visszaváltási díjjal terhelt termék után ő fizesse vissza a vásárlónak a pénzt. A dolog mindenesetre megoldható, hiszen már a betétdíjnál is előfordult ilyen.

Túl nagy, túl kicsi

Ugyancsak probléma, hogy mi lesz a felesitalokkal vagy a 3 liter feletti űrtartalmú italos csomagolásokkal, ugyanis ezeket nem képesek kezelni az automaták. Az is kérdéses, hogy az automaták a laposra taposott egyutas csomagolásokat is elfogadják-e vagy sem. Németországban például a sértetlen csomagolásokat fogadják el. Ezek pedig sok helyet foglalnak – vásárlónál, kereskedőnél egyaránt.

A legnagyobb problémának így is a helyhiány számít.

A visszaváltási rendszer működtetéséhez, még ha automatáról van is szó, a visszaváltó helyiséggel összekapcsolt raktár kell, amely sok üzletben nincs, vagy csak a kereskedelmi felület csökkentésével, átalakításával megoldható. Mindezek összességében megdrágíthatják a visszaváltási rendszer kialakítását és folyamatos fenntartását. A pluszköltségek jelentős részét természetszerűleg gyártó és kereskedő egyaránt szeretné majd a saját költségszerkezetéről lebontani: a kereskedő a kötelező visszaváltási rendszer fenntartásának költségeit a gyártóra, a gyártó EPR-díjának egy részét saját beszállítóira igyekszik majd hárítani, ami középtávon a termékek drágulását vetíti előre. Mindez vélhetően észrevétlenül épül majd be az árakba, ugyanis a jelenlegi inflációs folyamatokban egyébként is nagyon magas árszintek alakultak ki. Az infláció lassulásával, eltűnésével az ár legfeljebb nem csökken vagy csak kevésbé.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Új Dunántúli Napló/Löffler Péter)