A magyar gazdaság felzárkóztatása 2010-től kiemelt célja az Orbán-kormánynak. Évekbe tellett, mire a balliberális időszak károkozásait sikerült felszámolni. Gondoljunk például a devizahitelezés csapdájára és az ország stratégiai cégeinek a kiárusítására, vagy éppen a magas adóterhekre és az alacsony foglalkoztatásra. Ezeken a területeken jelentős és átütő fordulatot sikerült elérni az eltelt mintegy tizenhárom év alatt. Az orosz–ukrán háború, az energiaválságot mélyítő szankciós politika jelen helyzetben még inkább felértékelte az állam szerepvállalását, a gazdaság eredményeinek megvédése még soha nem volt ennyire fontos.
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara múlt heti fórumán ismertette a kormányzat legfontosabb vállalásait. Ilyen az infláció letörése, a háborús szerepvállalás elkerülése, a rezsivédett árak megóvása, a káros szankciók megvétózása, a magas szintű foglalkoztatás fenntartása és bővítése, a kis- és középvállalkozások támogatása, a beruházások ösztönzése, a szükséges energiakapacitások kiépítése, valamint az exportorientált növekedés és az orosz energiaellátás biztosítása. A vállalásokból világosan látszik, hogy a gazdasági feladatok prioritást élveznek a kormány politikájában.
Az infláció letörése jelentős erőfeszítést kíván, miután Magyarország energiakitettsége és a háborús terület közelsége különösen kiszolgáltatott helyzetbe hozta hazánkat. Az elemzők arra számítanak, hogy a bázishatások miatt, valamint az üzemanyagárak folyamatos esése és az egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés eredményeként az infláció fokozatosan mérséklődik.
Ezzel elérhetővé válik a cél, miszerint az év végére egy számjegyűre változik a mutató.
Rezsivédelem és foglalkoztatás
Úgy tűnik, hogy a rezsivédett árakat ebben az évben ilyen körülmények között is sikerül megtartani. Magyarország energiaszámlája tavaly mintegy négyezermilliárd forinttal nőtt az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók miatt. A kormány ezért megemelte a rezsivédelmi alapot. Kedvező, hogy a fogyasztók is alkalmazkodnak a nehéz helyzethez, tavaly 17 százalékkal csökkent a teljes hazai gáz-, és három százalékkal az áramfogyasztás. Idén januárban a visszaesés 2021 első hónapjához képest a földgáznál harminc-, a villamos energia esetében pedig közel tízszázalékos volt. A rezsivédelemhez tartozik a meghosszabbított tűzifa program és a hazai cégeknek nyújtott vissza nem térítendő támogatások lehetősége is.
Már arról is döntés született, hogy a lakosság esetében az átlagfogyasztásig egész évben nem emelkedik a gáz, az áram és a távhő rezsicsökkentett ára.