Meglehet a böjtje az enyhe időjárásnak
A szakember rámutatott: a gyümölcsfák – a külső hőmérséklettől függetlenül – január elején még mélynyugalmi állapotban vannak. Ezt követően lépnek az úgynevezett kényszernyugalmi állapotba, aminek kezdete gyümölcsfajtától függően január második felétől február második feléig tart. A rövidebb hidegigényű fajok, mint például a kajszi- és az őszibarack már január második felében kilépnek a mélynyugalmi állapotból, s ha ezt követően enyhe az idő, elkezdődik a rügyduzzadás, rügypattanás. – Éppen ezért most még nincs baj, de egy hét múlva meg kellene érkeznie a lehűlésnek, és az lenne a jó, ha a fagyok február végéig ki is tartanának. Majd márciusban lassú, fokozatos felmelegedés lenne az optimális – magyarázta Apáti Ferenc.
Az elmúlt években tapasztalt változások miatt a hazai gyümölcsfák virágzása már másfél-két héttel korábban kezdődik, mint húsz vagy harminc évvel ezelőtt. A gond a tavaszi fagyokkal van. – Sajnos mi mindenből a legrosszabbat kapjuk, eltűnni látszik a havas, téli időjárás, a tavaszt azonban több hullámban érkező hidegfrontok jellemzik – jegyezte meg Apáti Ferenc, hozzátéve, hogy az utóbbi tíz év tapasztalatai szerint szinte kizárt, hogy február–márciusban ne jöjjön jelentősebb, téli jellegű lehűlés vagy március–május során tavaszi fagyok.
Több kártevőre számíthatnak a gazdák
Bár a gyümölcsösökkel ellentétben a szántóföldi kultúrák kevésbé érzékenyek a tavaszi fagyra, a zord téli időjárás és a hó hiánya ezekre a növényekre is hatással van. Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szántóföldi növénytermesztési és beszállítóipari osztályának vezetője szerint a mostani időjárás nem optimális, az enyhe, csapadékos január helyett hűvösebb, szeles időre lenne szükség. A növények ugyanakkor még nyugalmi állapotban vannak, így különösebb kár nem éri a vetést.
A korábbi évtizedekben megszokott hótakarótól azonban sajnos vélhetően el kell búcsúzni. A mostani enyhe tél minden bizonnyal a klímaváltozás eredménye, amit el kell fogadnunk. Míg régebben a három-négy héten át tartó tíz centiméteres hóréteget tartottuk optimálisnak, erre alig látni esélyt. A hó hiányát a növények kevésbé sínylik meg, sokkal inkább a kártevők és kórokozók elszaporodása miatt jelenthet gondot az enyhe tél. – A huzamosabb ideig tartó fagyok híján gond nélkül áttelelnek a kártevők, emiatt az idén biztosan nagyobb figyelmet kell majd fordítani a növényvédelemre – mutatott rá Petőházi Tamás. Az enyhe időben ugyanis könnyen áttelelnek a rovarok, a tetvek, a pajzstetvek és az atkák, amelyek megfelelő gyérüléséhez legalább másfél-két hétig tartó kemény fagyokkal tarkított időjárásra lenne szükség.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Oroszi Beáta)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!