Márciusban 12,6, naptárhatástól megtisztítva pedig 13,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi volumen az előző év azonos időszakához képest. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest.
A márciusi 13,1 százalékos volumen-visszaesés a kiskereskedelemben azt jelenti, hogy mennyiségben, darabban ennyivel kevesebb terméket vásároltak a fogyasztók összesen, az előző év azonos hónapjához képest. Szinte mindegyik termékcsoportban visszaesést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett adatsora, ám például a használtcikk- és a gyógyszer-értékesítésben növekedés mutatkozott.
Az élelmiszer-eladások volumene kilenc százalékkal esett vissza, a ruházat öttel, a bútor pedig 21,2-vel. A legnagyobb visszaesés – 29,3 százalék – az üzemanyag-értékesítésben mutatkozott, amely súlyánál fogva nagyon erősen hatott a teljes kiskereskedelmi adatra. Ha például az üzemanyag-értékesítést nem számoljuk, akkor a kiigazított visszaesés 8,5 százalékos.
Az üzemanyag-forgalom csökkenése érthető, hiszen tavaly ilyenkor még érvényben volt a termékre az árstop, így senki sem fogta vissza az üzemanyag-fogyasztását. Ennek megfelelően tavaly márciusban a teljes adatsort az üzemanyag-eladások növekedése javította, támasztotta. Ráadásul akkor még a kormányzati támogatások is éreztették hatásukat a piacon, ennek megfelelően tavaly ilyenkor meglehetősen nagy volt a volumennövekedés, egész pontosan 15,9 százalék. (Megjegyzendő, hogy tavaly márciusban több mint ötven százalékkal nőtt az üzemanyag-forgalom az előző márciushoz viszonyítva.) Ehhez képest kell mérni a mostani visszaesést.
Köztudott, hogy az inflációs nyomás miatt erőteljesen visszaesett – minden kor- és társadalmi csoportban – a fogyasztás. A legfrissebb kutatási adatok szerint a fogyasztók 63 százaléka már nemigen tud többet költeni a jelenleginél, és öt fogyasztó közül négy tudatosan figyeli és fogja vissza a vásárlásait.
Mindennek ellenére a magas árak miatt a piaci forgalom folyó áron jelentősen növekedett, hiszen most kevesebb termék megvásárlásával is több pénzt lehet a kasszánál hagyni, mint egy évvel ezelőtt. Az élelmiszer-kereskedelemben például folyó áron több mint 110 milliárd forinttal nőtt az értékbeli forgalom (570 milliárdra), ám mindez nem jelenti azt, hogy a kiskereskedők is dörzsölhetik a tenyerüket, hiszen ha darabra kevesebb terméket adnak el (akár drágábban vagy olcsóbban), minden egyes eladatlan darab után árrést, hasznot veszít. A drágább termékekbe pedig a magas beszerzési árak miatt képtelen nagyobb árrést elbújtatni, bár a Gazdasági Versenyhivatal talált olyan termékkategóriákat, ahol a kereskedők próbálkoznak.
Mindent összevetve amíg az úgynevezett bázishatás tart, addig nem lesznek jó kiskereskedelmi adatok, vagyis csak az év második felének közepétől várható bármiféle növekedés vagy stagnálás.
Borítókép: Az élelmiszer-eladások volumene kilenc százalékkal esett vissza (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
