Hatalmas sportdiplomácia sikerként könyvelhette el hazánk, amikor 2020 márciusában Budapestnek ítélte oda a 2022-es Európa-liga-döntő rendezési jogát a sportág kontinentális szervezete, az UEFA. A 67 215 férőhelyes, 190,5 milliárd forintba kerülő, 2019 novemberében átadott Puskás Aréna így történelmi mérkőzésre készülhetett, mivel Magyarországon korábban még sosem rendeztek egymeccses finálét egyetlen férfi nemzetközi kupasorozatban sem. Csakhogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éppen abban a hónapban nyilvánította világjárvánnyá a Covidot, amely az UEFA terveit is megpecsételte. A pandémia miatt a magyar főváros időt nyert, hogy tökéletesen előkészüljön az eseményre, a 2022-es El-döntő lebonyolítását pedig Sevilla kapta meg – idézi fel a Vg.hu cikke. Bár az UEFA már akkoriban is mindent rendben talált, a koronavírus okozta átszervezések következtében 2023 májusára módosította a budapesti finálé időpontját.
A spanyol Sevilla és az olasz Roma ma 21 órakor kezdődő találkozójára tehát több mint három éve volt felkészülnie a magyar fővárosnak, illetve a Puskás Arénának.
A mai Európa-liga-döntő azonban nem csak sport élményt nyújt, hanem a turisztikai forgalom és az országimázs szempontjából is jelentős: a korábbi becslések alapján a héten legalább 50 ezren érkeznek külföldről a magyar fővárosba a mérkőzésnek köszönhetően – írja a Vg.hu.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) számaiból látszik, hogy már a finálét megelőző napon is sokan jöttek Magyarországra. Ez abból a szempontból jó hír, hogy ezáltal több pénzt is költenek el nálunk.
A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából megtudhatjuk, hogy 48–96 órás itt-tartózkodásuk alatt a külföldiek átlagosan 31 600 forintot adtak ki tavaly, ám ez az összeg az infláció miatt igencsak megnőhet az idén.
Ötvenezer fő esetén tehát legalább 1,58 milliárd forint napi költéssel számolhatunk.
A két klub az elérhető 63 ezer meccsbelépőből 15-15 ezret oszthatott szét a saját szurkolói között, míg 16 800-at az UEFA a saját jegyértékesítési rendszerében adott el. A maradék 15 200 tikettet a helyi szervezők, a nemzeti szövetségek, televíziók és szponzorok kapták meg, ezáltal hazánknak is jut belőle némi bevétel. A legdrágább jegy 150 euró (55 659 forint) volt a legolcsóbb pedig 40 euró (14 843 forint). Tavaly is ugyanennyiért kínálta a belépőket az Európai Labdarúgó-szövetség, tehát drágulásról ebben az esetben nem beszélhetünk.
Ami a csapatokat illeti, a hatszoros El-győztes Sevilla az idei kiírásban 56 643 481 eurót (21,02 milliárd forint) gyűjtött a nemzetközi porondon, míg az Európa-konferencialiga (EKL) címvédője, a Roma kevesebbet, 21 416 000-ot (7,95 milliárd forint). A spanyolok költségvetése ebben az évadban 244 millió euróra (90,54 milliárd forint) rúg, miközben az olaszok mintegy 400 millióból (148,37 milliárd forint) gazdálkodnak.
A ma esti győztes 8,6 millió eurót (3,19 milliárd forint) kap az Európa-liga megnyeréséért, a vesztesnek pedig 4,6 millió jár (1,71 milliárd jár). Előbbi ráadásul rögtön egy polccal feljebb kerül, miután a sorozat győzteseként automatikus részvevője lesz az ősszel induló Bajnokok Ligája-csoportkörnek. Azt természetesen mindenki tudja, hogy az igazán nagy pénzeket ott, a BL-ben lehet szakítani, ahol csak a csoportkör elérése az idén 15,64 millió eurót (5,79 milliárd forint) ért.
Összességében tehát kijelenthető, hogy a budapesti Európa-liga-döntő tétje óriási, a 8 milliárd forintot is meghaladja.
Borítókép: Az Európa-liga-trófea másolata a labdarúgó Európa-liga döntője előtt Budapesten, a Szent István-bazilika előtt 2023. május 30-án. Az olasz AS Roma és a spanyol Sevilla május 31-én este játszik a Puskás Arénában. (Fotó: MTI/Mónus Márton)
