Tizenhat százalékos adót vetnének ki Romániában a kiemelt bérezésben részesülő közalkalmazottak jövedelmére, a jelenleg érvényben lévő, egységesen tízszázalékos adókulcs alkalmazását felülíró tervezet a központi költségvetésen tátongó lyukak betömését célozná. Végső döntés azonban csak azon elemzés eredményeinek ismeretében születik, amellyel a pénzügyminisztériumot bízták meg. A feladat: kideríteni, hány „közszolga” visz haza több pénzt havonta, mint amennyi az államelnök havi fizetése, legyen szó bérről, vagy bér és nyugdíj halmozásáról.
Az előzetes leltáreredmények nagyjából 81 ezer olyan romániai munkavállalót azonosítanak, akiknek havi jövedelme meghaladja az államelnök 25 ezer lejes (5080 euró) keresetét. Egyelőre nem tudni, közülük hányan dolgoznak a közszférában, így azt sem, hogy ennek a kategóriának a plusz megadóztatása mennyi pénzt hozna az államkasszának. Elemzők szerint azonban az esetleges többletadó korántsem tömné be a költségvetésen tátongó lyukat, legfeljebb „aprópénzt” jelentene, viszont annál több plusz fejtörést okozna.
A tervezet egyik változata szerint azonban nemcsak a 25 ezer lejt meghaladó fizetésekről van szó, hanem valamennyi havi jövedelemről.
Azokra is nagyobb adóteher nehezedhet, akik a havi bérük mellett juttatást kapnak valamelyik állami vállalat igazgatótanácsában való tevékenykedésért, vagy egyszerre kapnak közalkalmazotti fizetést és állami nyugdíjat, az együttes érték pedig meghaladja a 25 ezer lejt.
A munkaügyi felügyelőség adatai szerint Romániában 42 315 olyan munkaszerződést tartanak nyilván, amelyben a rögzített havi fizetés meghaladja a 25 ezer lejt, ezek közül viszont alig 2300 tartozik a közszférához – számolt be Profit.ro gazdasági-pénzügyi portál. A különböző adatbázisok ellentmondásos adatokkal szolgálnak. Nagyon sok kiemelt jövedelem ugyanis az Országos Adóhatóság (ANAF) és a pénzügyminisztérium adatbázisában található meg, az alkalmazottak Revisal elnevezésű elektronikus nyilvántartási rendszerében vagy a munkaügyi felügyelőségnél pedig nem. A törvény értelmében nem szerepelnek a Revisalban a katonák, a belügyminisztérium alkalmazottai, a hírszerző szolgálatoknál dolgozók, a honatyák, egyes köztisztviselők, a polgármesterek, a bírák és az ügyészek. Épp azokon a területeken tevékenykedők, ahol gyakorlatilag a legtöbb, különleges nyugdíjban is részesülő személy dolgozik. De az európai uniós alapok kezelésével foglalkozók, az egészségügyben, illetve az oktatás területén dolgozók közül is sokan visznek haza 25 ezer lejnél nagyobb összeget – állítja a Profit.ro. A számok közötti különbségek abból adódnak, hogy míg a munkaügyi felügyelőség csak a munkaszerződésben szereplő összegekről rendelkezik nyilvántartással, az adóhatóság minden legális jövedelemről tud.
Az államfői fizetést meghaladó jövedelmekre tervezett 16 százalékos többletadó nem hozna túl sokat, ám azt vetíti előre, a kormányban létezik hajlandóság a 2004-ben megszüntetett progresszív adó visszavezetésére.
Klaus Johannis államelnök szerint a teljes adórendszert új alapokra kell helyezni, fenntarthatóvá kell tenni.
Néhány számítás is napvilágot látott. Az Economedia.ro modellezése szerint ha 13 ezer, az államelnöknél jobban kereső közalkalmazott átlagosan havi 50 ezer lejt visz haza, az összeg után 5750 lej adót kell fizetniük. A 25 ezer lej fölötti részre alkalmazandó 16 százalékos adókulcs alkalmazása esetén személyenként 1950 lejjel több, vagyis 7700 lej adó folyna be az államkasszába. Ez éves szinten mindössze 300 millió lejt (60,6 millió euró) jelentene. De ha a 17 ezer, a versenyszférában dolgozó munkavállalóra is kiterjesztenék az intézkedést, akik 25 ezer lejnél többet keresnek, a költségvetési bevételek akkor sem közelítenék meg a 2023-as év első negyedében keletkezett, négymilliárd lejt (808 millió euró) meghaladó hiányt.
Borítókép: Klaus Johannis államelnök szerint a teljes adórendszert új alapokra kell helyezni, fenntarthatóvá kell tenni (Fotó: Europress/AFP)
