Beszélt arról is, hogy a háromszázalékos korrekció nem kis terhet jelent a központi költségvetésnek, hiszen egyetlen százalékpontnyi emelés 50-55 milliárd forintjába kerül az államnak, így ez legalább 150-170 milliárd forintnyi kiadással jár.
Nyugdíjprémiumra viszont idén biztosan nem számíthatnak, mivel ennek feltétele, hogy legalább 3,5 százalékos legyen a tárgyévi GDP-növekedés. A bővülés azonban a legoptimistább kormányzati prognózisok szerint is legfeljebb 1,5 százalékos lehet 2023-ban.
Jövőre azonban változik a helyzet, ugyanis januárban kötelező, rendszeres, éves nyugdíjemelés lesz.
A jövő évi költségvetés hatszázalékos inflációval kalkulál, ami ugyanekkora, hatszázalékos nyugdíjemelést jelent az év első hónapjában – részletezte a szerkesztő, ám hozzáfűzte, hogy a következő évre szóló büdzsé hatálybalépés előtti, idén decemberben várható felülvizsgálata még ezen módosíthat. Farkas András felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2024-es költségvetés tartalmazza a februárban folyósítandó 13. havi nyugdíjra elkülönített forrást is, amely összesen 449 milliárd forint. Megjegyezte továbbá, hogy a nyugdíjasok számíthatnak a 3,5 százalékos GDP-bővülés fölött járó nyugdíjprémiumra is, amelyre a kormány 20,5 milliárd forintot különített el a büdzsében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!