A háború okozta energiaválsággal az ellátás biztonsága került a fókuszba, sok helyütt megelőzve a fenntarthatósági szempontokat is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányában emlékeztet, az uniós energiapolitika három fő szempontot vesz figyelembe: az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot. A vonatkozó uniós irányelv szerint 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát húsz százalékra kell növelni a közösségi energiafogyasztásban, Magyarország esetében 13 százalék ez az arány. Azzal, hogy hazánk 2020-ban megalkotta a Nemzeti Energia- és Klímatervet, amiben a villamos energia „zöldítésének” központi elemét a napelemes kapacitások bővítése jelentette, teljesítette is a vállalást, 2021-re a megújulók részaránya kicsivel 14 százalék felett volt.
A tanulmányból kiderül, a háborús változások a napenergia térnyerését hozták, az energiafüggőség csökkentését szorgalmazó politikai szándék erősödött. A tavaly megjelent REPowerEU terv, valamint az azt kísérő EU Solar Energy Strategy egyaránt a napenergiát tekinti a legfontosabbnak, ami lehetővé teszi az Európai Uniónak az orosz gáztól való függetlenedést.
A megújulók térnyerését mutatja a 2022. és 2023 márciusának összevetése, a nukleáris forrásból származó 11,2 százalékkal, a fosszilis alapú 20,2 százalékkal esett vissza. A földgázból termelt villamos energia mennyisége 24,8 százalékkal, míg a szén és széntermékekből termelt 4,6 százalékkal csökkent. Ezzel szemben, a megújuló energiaforrásból származó 5,8 százalékkal, az egyéb forrásból származó pedig 2,1 százalékkal bővült. A beruházásokat górcső alá véve a tanulmány kiemeli, hogy nyáron adták át Mezőcsáton a 250 MW beépített kapacitású naperőművet, ami az új csúcstartónak számít Magyarországon. Ugyanitt említhető az átviteli rendszerirányító MAVIR adatai alapján 2023. augusztus 1-jei adatok szerint már több mint 222 ezer db háztartási méretű naperőmű termelt villamosenergiát, összesen 1994 megawatt beépített teljesítménnyel.
A háztartási méretű és ipari naperőművekkel közösen 5100 MW beépített kapacitással rendelkezik Magyarország. Ugyanennek árnyoldala, hogy a kapacitások egyenlőtlen eloszlása miatt fokozza a villamosenergia-elosztó rendszer kiegyensúlyozatlanságát, nem utolsósorban pedig időjárásfüggő is, 6MW naperőművi kapacitás hatodannyi nukleáris energiának feleltethető meg. Ennek kapcsán megírtuk, a növekvő energiaigény miatt szükség van a naperőművi kapacitások növelésére, de a valós ellátásbiztonság érdekében a paksi bővítés mellett olyan gázerőművekre is, amelyek az időjárásfüggő teljesítményingadozást képesek kiegyenlíteni.
Borítókép: illusztráció Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap
