idezojelek

Szabadságharc napelemügyben is

Rugalmasság, józan ész és belátóképesség nélkül nincs tartós kormányzás.

Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás
Cikk kép: undefined
Fotó: Karnok Csaba/Délmagyarország

Nem csupán azért érdemes beszélnünk a napelemügyről, mert viszonylag sokakat érint, hanem azért is, mert a kibontakozó tiltakozásra érkező Fidesz-válasznak önmagán túlmutató jelentősége van. Megmutatja, miért van tizennegyedik éve kétharmados jobboldali többség – és azt is előrevetíti, miért állhat még jó ideig ez a kétharmad, „mint a cövek”.

A történet dióhéjban:

 Lantos Csaba energiaügyi miniszter néhány napja a Tranzit fesztiválon bejelentette, ezentúl sajnos a már telepített napelemű villamosáram-betermelőket is kénytelenek lesznek átsorolni az éves szaldóelszámolásról a havira. Nem a magyar kormány gonoszkodása áll e lépés mögött, hanem ezúttal is Brüsszel, tudniillik ők követelik ezt (a tőlük megszokott stílusban). 

Hogy ne vesszünk el a részletekben, itt most annyit érdemes megjegyezni: a havi elszámolásra váltás igen kellemetlenül érintené a napelemeseket, hosszú évekkel kitolná rendszerük megtérülési idejét. Ha a szerződéskötéskor tudtak volna róla, hogy menet közben változhat az elszámolási idősáv, sokan talán bele sem vágnak. Most tehát alappal gondolhatják, hogy kibabráltak velük.

A miniszter bejelentése után az érintettek morgolódni kezdtek, igaz, egyelőre csak az interneten (esetleg a kocsmában). S bár tüntetésig még nem jutott el a dolog, a Fidesz máris „vette az adást”. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-oldalán arra kérte Lantos Csabát, hogy „a brüsszeli döntést felülírva a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról legalább azon családok esetén, akiket ez korábbi szerződéseik alapján is megilletett”.

 A fideszes politikus felidézte: a háború és a szankciók miatt kilőttek az energiaárak, és „ilyen körülmények között nincs helye annak, hogy az unió elvárásai nyomán rosszabb elszámolási feltételeket kapjanak azok a családok, amelyek az elmúlt években napelem felszerelésével igyekeztek csökkenteni a fogyasztásukat. Ők havonta átlagosan mintegy húszezer forintot takarítanak meg az áramköltségeiken.” Kocsis Máté kiemelte: „Nem fair velük szemben, hogy menet közben változnak a szabályok, nem fair, hogy korábban szerzett jogaik sérülnek, hiszen a napelemek telepítésekor más megtérülési feltételekkel számoltak, a brüsszeli direktíva pedig ezeket utólag kívánja megváltoztatni.”

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kocsis Máté üzenete tömörítve: a kormány a magyarokkal van.

Persze, akik nem figyelik a közéletet s nem követik nyomon a brüsszeli szivárványos szörnybirodalom és Magyarország közti, tizenhárom éve tartó kötélhúzást, azok erre nyugodtan legyinthetnek. Azok természetesnek vehetik, hogy megint szabadságharcolunk majd egyet. Holott nem az. 

Nem magától értetődő, hogy mindig nekünk kell kiállnunk az őrület ellen: legyen szó a harmadik világ idetelepítéséről, kerítésről, határvédelemről, tranzitzónákról, genderőrületről vagy háborús uszításról. Nem természetes, hogy miközben a nálunk nagyobbak gyáván lapítanak, megint nekünk, egy tízmil­liós országnak kell újabb frontot nyitnunk az eszét vesztett, 450 milliós birodalom ellen. 

Az erőnk véges, nem állhatunk folyton mi a várfokon a dühöngő idióták ellen, akik egyre erőszakosabban támadják, verik szét az európai normalitást, (szó szerint is) nemtelen eszközökkel rombolják le a család intézményét, a hagyományokat, mindazt, amiért Európa évszázadokig a legjobb hely volt a világon. (Brüsszel miatt ma már nem az.)

Persze, nem kell sűrű nyelvcsapásokkal hozsannázni a kormánynak, ha végül napelemügyben is beleáll a harcba. Nem kell tapsolni, ha a magyarok érdekében küzd az éves elszámolásért. (Noha pontosan tudjuk: egy baloldali kormány Brüsszel helytartójaként eljárva keresztülverné a népen a havi elszámolást – akárhány szemet is kell kilőnie érte.) 

Éppen azért kapott tőlünk immár negyedszerre is alkotmányozó fölhatalmazást Orbán Viktor, hogy a magyar érdekeket védje a birodalmi elnyomás ellen. Miközben a baloldal röhögve tagadja a birodalmi elnyomás tényét. Ám érdekes módon éppen ez a cinizmus, ez a gátlástalan szervilizmus, a mindig mindenben és bármiben Brüsszel melletti balos csaholás a bizonyíték az elnyomás fokozódására. Lám, már a hadtápot is tőlük kapják, dollárban meg euróban.

Azt hiszem, addig lesz itt kétharmados (vagy legalábbis feles) nemzeti többség, míg a kormánynak lesz füle, hogy meghallja a magyarok szavát, s nem zárkózik be elefántcsonttornyába. Amíg rugalmas marad, képes belátni tévedéseit, visszakozni. És itt nem a napelemügyre célzok, hiszen az nem a kormány, hanem Brüsszel baklövése. Inkább olyan esetekre, mint amilyen például a távközlési cégek megadóztatása volt 2014-ben. A baloldal ott – kivételesen – sikeresen csomagolta át ezt a különadót „internetadóvá”, s hitette el a néppel, hogy nem a cégek, hanem ők fizetnek majd többet. Az Orbán-kormány viszont képes volt a rugalmas elszakadásra saját ötletétől, noha utóvédharcokkal, észérvekkel talán a tiltakozók egy részét meggyőzhette volna: a cégekre kivetett sarc nem hárítható át az internetezőkre. Ráadásul érzelmi alapja is lett volna a kitartásnak: Goodfriend amerikai ügyvivő „pszichikai bűnsegédletével” éppen az egyik internetadós tüntetés végén verte szét a Fidesz székházát az anarchista balos csürhe. S aki rombol, annak nem lehet igaza. Ráadásul az Európai Bizottság akkori versenyügyi biztosa, Neelie Kroes az internetadó elleni tiltakozásra szólított fel – ami nemcsak a birodalmi arroganciát jelzi, hanem azt is, még saját jogszabályaikra (tagállamok belügyeibe nem avatkozunk) is ívesen tesznek.

Aztán ott volt a vasárnapi boltzár. Tudom, egy baloldalinak erről Nyakó meg a biztonsági emberek jutnak az eszébe. Nekem viszont az is, hogy a kormány végül itt is képes volt egyet hátrébb lépni, s a költséges népszavazást megelőzve visszavonni az intézkedését. Noha ragaszkodhatott volna álláspontjához (európai példák, munkavállalók védelme satöbbi). Vagy ott egy még korábbi történet: az előzetes választási regisztráció. Bár az Alkotmánybíróság csupán formai okok miatt dobta vissza a törvénymódosítást, a kormánypártok nem erőltették tovább, nem szuszakolták bele az alaptörvénybe, noha egyébként komoly és méltányolható érvek szóltak az intézkedés mellett. Például: akinek bonyodalmat okoz egy űrlap kitöltése, az jobb is, ha nem szavaz.

A magyarországi baloldal mindig azzal jön, hogy „Orbánék csak az erő nyelvén értenek”. Fönti példák ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. 

A valóságban éppen a baloldal az, amely országlása idején gátlástalanul visszaélt paraszthajszálnyi parlamenti többségével. Keresztülvertek mindent, amit feles többséggel lehetett, s akkor sem tágítottak az ostoba ötleteiktől, amikor nyilvánvalóan látszott, azok hová vezetnek.

 Nem volt annyi eszük, hogy kihátráljanak a vizitdíj és a kórházi napidíj mögül, holott a kampányban Gyurcsány esküdözött: esze ágában sincs ilyesmit bevezetni. A szociális népszavazáson aztán irgalmatlant buktak. 2004-ben a végsőkig harcoltak külhoni testvéreink magyar állampolgárságának visszaadása ellen. Aztán a 2006. augusztus 20-i tűzijáték áldozatainak kártérítésétől is elzárkóztak, noha ők is pontosan tudták: az állam nemtörődömsége vezetett a tragédiához (ha időben lefújják a rendezvényt, nincsenek halálos áldozatok, súlyos sérültek). S még ma is védik a védhetetlent, az ősbűnt: Gyurcsány 2006. őszi rendőrterrorját. Ellenzékben pedig ugyanazt a süket dumát fújják tizenhárom éve („diktatúra”, „nincs sajtószabadság”, „Európa, segíts!” stb.). Aztán meglepődnek, hogy a végeredmény mindig: bukás. Amit, persze, a magyarok csöppet sem bánnak.

Rugalmasság, józan ész, belátóképesség – tartós kormányzáshoz alapfelszereltség.

Borítókép: Háztartási napelemrendszer telepítése a háztetőre. Illusztráció (Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

Valóban megszületett!

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Milyen példát mutat az iszlám?

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Angyalszárnyak ágyúdörgésben

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A romániai forradalom magyar hőse

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.