Körénk épül a digitális világ

Az otthoni internethasználattól kezdve az e-közigazgatáson át az okoseszközökkel működtetett háztartásig, egyre szélesebb körben válik életünk részévé az információtechnológia. Ezen a területen is jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi hazánkban.

1780312793 Fotó: TommyStockProject

A digitális megoldások sikeres alkalmazása napjainkra a gazdasági versenyképesség alapfeltételévé vált – mutatott rá lapunk a minap. A folyamatosan fejlődő információtechnológia azonban nem csak a vállalkozások működését és eredményességét befolyásolja, hanem a lakosság mindennapi szokásaira is hat. Ez utóbbi a többi között megmutatkozik az internethasználat gyakoriságában, módjában és céljában is.

Hazánkban az internet-előfizetések száma folyamatosan nő. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzése szerint 2015-ben a háztartások 76, míg tavaly már 91 százalékának volt hozzáférése a világhálóhoz. 

Ez az érték közelít az uniós átlaghoz, 2015-ben hat, 2022-ben egy százalékpontra csökkent a különbség. A visegrádi országok közül Szlovákiában és Csehországban a háztartások internetellátottsága hazánkéhoz hasonló, Lengyelországban viszont magasabb (93 százalék) volt. Az internethasználat a fiatalok körében gyakoribb, de az elmúlt évek adatai szerint az idősebbek egyre nagyobb hányada netezik naponta. A korcsoportok szerinti magyar arány általában meghaladja az uniós átlagot, kivéve az idősebb korosztályoknál, ott az uniós átlag továbbra is magasabb. Megállapítható az is, hogy a világháló a kultúrafogyasztás egyik fontos csatornájává vált, emellett egyre aktívabban használjuk ezt a lehetőséget kapcsolattartásra, tájékozódásra. Leginkább híreket olvasunk, e-mailezünk, valamint a közösségi oldalakat böngésszük. A járvány rávilágított, hogy az internetkapcsolatot lehet használni otthoni munkavégzéshez, valamint digitális oktatáshoz, tanuláshoz is.

A statisztikai hivatal elemzése felhívta a figyelmet arra is, hogy az  információtechnológia fejlődésével párhuzamosan a közigazgatás is fokozatosan digitalizálódik, a járvánnyal pedig még inkább előtérbe került a készpénzhasználatot és a személyes kontaktust kerülő online ügyintézés. Így a két folyamat egymást erősítő hatásaként a lakosság jelentős része veszi igénybe az e-közigazgatás szolgáltatásait. 

Tavaly a 16–74 éves korcsoport 73 százaléka használta a hatóságok, közhivatalok, közintézmények honlapjait vagy applikációit különböző tevékenységekre. A vizsgált népesség 69 százaléka töltött le űrlapot 2022-ben, ez kettő százalékponttal magasabb mint az előző évi arány. 

Az e-kereskedelem is egyre népszerűbb, 2022-ben 74 százalékra nőtt az interneten valaha vásárlók aránya hazánkban. Ez a szám 2020-ban 66 százalékot mutatott.

Egyre nagyobb szerepet játszik az életünkben a „tárgyak internete” (Internet of Things) is. Ez a meghatározás olyan elektronikai eszközöket, járműveket, épületeket takar, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és kommunikálni azt egy internetalapú hálózaton. Azaz olyan, hálózatba kötött okoseszközökről van szó, amelyek a beépített érzékelők és szenzorok segítségével adatokat gyűjtenek, sőt az érzékelésen túl képesek szabályozni is a környezetüket, növelve ezzel a hatékonyságot és a gazdaságosságot. Rengeteg felhasználási területüket lehet megkülönböztetni. 

Így például az okosórák és -karkötők használatával folyamatosan naprakész információkhoz jutunk, a virtuális asszisztensek megválaszolják a kérdéseinket és lejátsszák a kedvenc zenéinket, az okos energiamegoldások optimalizálják világítási és fűtési rendszereinket, csökkentve ezzel a fogyasztást és a költségeket.

A KSH adatai szerint 2022-ben 16–74 évesek 56 százalékának volt valamilyen internetkapcsolattal rendelkező eszköze, rendszere magáncélú felhasználásra. 

Nem érdemes azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az információtechnológiai eszközök használatának módját és minőségét az egyéni készségek nagymértékben meghatározzák. A 2021. évi adatok szerint Magyarországon a 16–74 évesek 28 százalékának alapszintű, 22 százalékának alapszint feletti digitális készségei vannak. Az Európai Unióban a lakosság 27 százalékának alapszintű, 26 százalékának ennél magasabb digitális tudása volt.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: TommyStockProject)