Újabb siker az áfacsalás elleni küzdelemben

Ismét hatalmasat javult a magyar áfarés – a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség – mértéke Magyarországon – derült ki az Európai Bizottság friss tanulmányából. Becslésük alapján az áfarés 4,4 százalékra csökkent 2021-ben Magyarországon – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára.

– Kézzelfogható eredményeket hoztak az adóelkerülés csökkentésében – a gazdaság fehérítése érdekében az elmúlt években – bevezetett intézkedések. Ezek közül is kiemelkedő az áfarés alakulása – fogalmazott Izer Norbert a távirati irodának. A Pénzügyminisztérium államtitkára jelezte: az egyes uniós tagállamok becsült áfarésének alakulásáról az Európai Bizottság által évente kiadott, az idén október 24-én megjelent tanulmány alapján Magyarországon 2021-ben 4,4 százalékra csökkent a be nem fizetett áfa mértéke. Ezzel a magyar áfarés csökkenése 2010 óta eléri a 17,9 százalékpontot.

Izer Norbert hangsúlyozta, a környező országokat tekintve is kiemelkedő a 2021-es érték, hiszen a 10,8 százalékos régiós átlag – Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia – továbbra is több mint kétszerese a magyar értéknek.

– Az összes uniós tagállamot figyelembe véve a 12. helyet elfoglalva, egy helyet javítottunk 2020-hoz képest. Sőt, a 2010 és 2021 közötti 17,9 százalékpontos csökkenés az EU-tagországok átlagának több mint másfélszerese, ezzel pedig Magyarország érte el a negyedik legnagyobb áfarés-sökkenést a vizsgált időszakban – fogalmazott Izer Norbert. Kiemelte: példaértékűnek tartja a magyar megoldásokat, amelyekkel „fokozatosan, szisztematikusan tudtuk csökkenteni az áfarés mértékét. Az eredmények egyértelműen visszaigazolják, hogy helyes volt az a digitalizációt és a valós idejű adatokat előtérbe helyező út, amelyre évekkel ezelőtt ráléptünk”.

Hangsúlyozta: az elért eredményben jól követhetők voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép 2014-es, az ekáer 2015-ös, valamint az online számla 2018-as bevezetése, majd 2020-as kiterjesztése. Szerinte a magyar eredmény visszaigazolja a kormány következetes, 2010 óta követett adópolitikájának helyességét, amely a jövedelemadók alacsony szintre szorítása mellett a bevételeket elsősorban a hatékonyabb adóbeszedés révén kívánja biztosítani.

Izer Norbert úgy vélte, hogy az eredmények a kormány gazdaságfehérítő, illetve az adótudatosság fejlesztését elősegítő intézkedéseinek, az adóelkerülés súlyosságához igazított szankcióknak, valamint az adómorál jelentős javulásának is köszönhetők.

– Ma, a járvány és a háborús válság idején különösen fontos, hogy – védve a tisztességes vállalkozásokat – senki se bújhasson ki az adók megfizetésének kötelezettsége alól, ezért a feketegazdaság elleni küzdelem folytatódik. A gazdaság fehéredése, az adók hatékonyabb beszedése, és az ezáltal lehetővé váló adócsökkentések pedig még válságállóbbá tették a magyar gazdaságot, ami a mostani háborús időkben még nagyobb jelentőségű, mint korábban – magyarázta Izer Norbert. 

Végezetül hozzátette: a következő lépés a nyugtákról szóló általános adatszolgáltatás lesz, ami az eNyugta fejlesztésekkel kényelmessé és környezetkímélővé válik, és várhatóan 2025. január elsején lép életbe.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)