Magyarország lett Európa és Ázsia kapuja

Az energiaátmenet területén Kína Európa és a világ előtt jár.

Budapest Eurasia Forum Fotó: Hegedüs Róbert

– A kormány az elmúlt évtized munkájával Magyarországot Európa és Ázsia kapujává tette, amit az egyre nagyobb arányban érkező keleti beruházások is visszaigazolnak – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szervezésében zajló Budapest Eurasia Forum konferencia nyitónapján, csütörtökön. Kiemelte: a kormány a magyar érdekeket helyezi előtérbe a gazdaságpolitikában is, ezért a blokkosodás helyett az országok közötti széles körű együttműködést támogatja.

– A technológia hatására átalakul a pénzrendszer és a gazdaság, felértékelődik a geopolitika, ezek a változások mind előtérbe helyezik az összekapcsolódást, Magyarország pedig jó lehetőséget kínál Ázsiának az európai kapcsolatok építésére – magyarázta a miniszter. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a 2010 óta felépített, munkaalapú gazdaságpolitika javuló befektetési környezetet teremtett a vállalkozások. Ez a nagy hitelminősítők jelentéseiben is visszaköszön. Az elmúlt időszak eredményeit sorolva elmondta: 

a magyar gazdaság teljesítménye 5,3 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, szemben az uniós 3,5 százalékos átlaggal, míg a beruházási ráta 27 százalékkal az egyik legmagasabb az unióban.

Az államadósság 2010 és 2019 között nyolcvan százalék feletti szintről 65 százalékra csökkent, ami azóta emelkedett, de még így is tíz százalékponttal marad el az uniós átlagtól. A gazdasági komplexitás versenyképességi rangsorban Magyarország a kilencedik helyen áll, és a nemzetközi adóversenyképességi listán is előkelő helyen szerepel.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Budapest Eurasia Forum nyitónapján
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

– Magyarország a 2010 után meghirdetett keleti nyitás politikáján keresztül építi az Európa és Ázsia közötti együttműködést, aktívan támogatva az „Övezet és út” kezdeményezést. Az ország kapuszerepe tovább erősödhet az olyan hosszú távú beruházásokkal, mint a Budapest–Belgrád vasútvonal, a CECZ Közép-Európai Kereskedelmi és Logisztikai Együttműködési Zóna fejlesztése – tette hozzá.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nyitóbeszédében az Európa és Ázsia közötti kapcsolatok megerősítését, az energiaátmenet gyorsítását, a tudásmegosztás fontosságát emelte ki. Az MNB negyedik Eurasia Forum konferenciájának középpontjába idén a fenntarthatóság került.

– Eurázsia és a fenntarthatóság fogalma ugyanannak az éremnek a két oldala – fogalmazott. Az energiaátmenet területén Kína Európa és a világ előtt jár, de minden országnak lépéseket kell tenni a folyamat felgyorsítására, hogy az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívást, a klímaváltozást kezelni tudja – fűzte hozzá. 

Hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia, ha okosan használják, az élet minden területén a jólét növekedését eredményezi, nagy előnnyel jár, ugyanakkor megvannak a veszélyei is.

A jegybankelnök a párbeszéd és a tudásmegosztás fontosságról is beszélt. Hangsúlyozta, Magyarország méretei ellenére egyfajta szellemi központként igyekszik előmozdítani a Kelet és Nyugat, Ázsia és Európa közötti párbeszédet, kapcsolatokat, amelyből mindenki nyerhet. – A reneszánsz ötszáz évvel ezelőtt elindított egy új gazdasági-társadalmi korszakot, és a mostani lehet az Eurázsia korszak eljövetelének kezdete – mondta.

A távirati iroda tudósítása jelezte, hogy az MNB negyedik alkalommal rendezi meg a Budapest Eurasia Forum konferenciát, amely idén Átmenetek a fenntarthatóságért címmel zajlik november 23–24-én. A rendezvényre több mint ötven előadó érkezett 15 országból.

Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a Budapest Eurasia Forum 2023 nyitónapján az MNB Lámfalussy Sándor Konferenciaközpontjában 2023. november 23-án (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)