Idén a főváros volt a lakáspiac támasza és motorja

Főleg a készpénzes vevők és a korszerűbb, drágább ingatlanok tartották a lelket a lakáspiacban 2023 első háromnegyedében. A NAV adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép1 legfrissebb kiadásából az is kitűnik, hogy már a jövő évben megkezdődhet a kilábalás, ám ez egyáltalán nem lesz gyors.

2023. 12. 14. 14:02
Koronavírus_Utcai_Illusztrációk_Eladó lakás_Bank_Utcai_Képek. 20200508 Budapest Foto Bach Máte Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az adóhivatalhoz beérkezett adatok szerint 2023 első háromnegyedének lakásforgalma 31 százalékkal múlta alul az egy esztendővel korábbit. Ugyanakkor az árak alakulásában nem látszott ennyire drámai visszaesés. Bár a drágulás üteme a tavalyi hasonló időszakban látottnak már csak alig több mint a fele volt, így is elérte a 12 százalékot. (Ez reálértéken mintegy kilencszázalékos csökkenésnek felel meg.) 

Orb,Lookout,Point,In,Balatonboglar,Hungary.,Lake,Balaton,And,Bafdacsony
A balatoni árszintek lényegében budapestiek, emiatt összességében Somogy az egyik legdrágább vármegye
Fotó: Kurka Geza Corey

A nominális drágulás Budapesten volt a legnagyobb (13 százalék), azt követték a megyei jogú (12 százalék), majd a kisebb városok (nyolc százalék), míg a községeknél egyszázalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. Ezek az értékek a piaci érzületnél kedvezőbb képet mutatnak, aminek egyik oka, hogy ezekben a hónapokban a jóval kisebb, mindössze 15 százalékos forgalmi visszaesést mutató, és jellemzően drágább lakásokat forgalmazó fővárosi piac nagyobb súllyal húzta felfelé az országos átlagot. Egy másik tényező ugyancsak szépített a képen – ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője magyarázza –, ebben az időszakban főleg a jobb minőségű, energetikailag is korszerű ingatlanok iránt mutatkozott kereslet, így ez is emelte a megkötött üzletek átlagos értékét. Hasonló hatása lehetett annak is, hogy a jelen gazdasági körülmények között eleve inkább csak a kevésbé ár- és hitelérzékeny vevők tudtak vásárolni, akik számára a drágább ingatlanok sem voltak elérhetetlenek.

Az egyes vármegyék árváltozásaiban – akár csak egy esztendővel korábban – ismét jelentős különbségek mutatkoztak. Igaz, egyedül Fejérben regisztráltak nominális árcsökkenést (egy százalék), de mellette Somogyban és Borsod-Abaúj-Zemplénben sem haladta meg az öt százalékot az árnövekedés, miközben Baranyában 29, Csongrád-Csanádban 22, Pest vármegyében pedig a 21 százalékot is elérte a drágulás. Baranya már egy évvel korábban is kiemelkedően teljesített, így szűk két év alatt felével nőtt az ottani átlagár. Ezt a tempót sem újabb közlekedésfejlesztés, sem friss ipartelepítés nem látszik indokolni. Az elemző szerint is inkább egy méltatlan történelmi alulértékeltség felszámolásának lehetünk most a tanúi. Ezt támasztja alá az is, hogy a vármegyei árrangsorban Baranya a 468 ezres átlagos négyzetméterárával még ilyen drágulással is csak a középmezőnybe tudott felkapaszkodni. Ezt a listát – a fővárost nem számolva – Somogy (673 ezer) vezeti Pest (652 ezer), Győr-Moson-Sopron (626 ezer) és Hajdú-Bihar (611 ezer) előtt. A három legolcsóbb vármegye ugyanaz, amely tavaly volt: Nógrád (177 ezer), Békés (291 ezer) és Borsod-Abaúj-Zemplén (310 ezer). Egyben a három megyeszékhely is a legolcsóbbak között van, ebben a sorrendben sincs eltérés.

Kaposvár helyzete ugyanakkor más. Bár Somogy vármegye a drágábbak közül való, a székhelye viszont a maga kategóriájában a negyedik legolcsóbbnak számít. Írtuk, ez könnyen előfordulhat úgy, hogy a közvetlen Balaton-parti települések négyzetméterárai a megyei átlagnál bő harmadával magasabbak, lényegében budapesti árszintűek.

Az összképet tekintve az OTP lakóingatlan-értéktérképe és a lakáspiac első kilenc hónapja inkább a bizakodást erősítheti. Az idei év eddig feldolgozott forgalmi adatai azt mutatják, hogy az erős forgalom-visszaesés sem lökte meredek lejtőre az árakat, azokat jelenleg nagyjából csak a reálérték-csökkenés mérsékli. E mellett – ahogy Valkó Dávid fogalmaz – „minden jel arra vall, hogy a magyar gazdaság ez év végére túljut a recesszió mélypontján, s csökkenő infláció és kamatszint mellett indulhat meg a lassú növekedés”. A túlértékeltség megszűnésével a lakáspiacra is visszatérhet a jelentősebb kereslet, s akkor – mint az elemző reméli – „csupán kivételes döccenőnek nevezhetjük majd az idei második negyedévben kilenc év után először kimutatott csekély év/év alapú nominális árcsökkenést is”.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.