Aki gazdálkodásra alkalmas területet keres, szintén nem közvetlenül a tó partján keres lakhatást – írtuk, a Balaton térségét a külföldiek közül főként a német és a holland vásárlók kedvelik, jórészt a megfizethetőség és az euróban folyósított nyugdíjaik magas vásárlóértéke miatt.
A másik vevőkör Balogh László szerint a digitális nomádoké, akiknek a legfontosabb szempont a stabil internetkapcsolat, de a fiatalok között is akadhatnak olyanok, akik nem az adott helyhez, településhez kötődnek, vagy pedig a szülőhelyük ingatlanjait nem tudják megfizetni. Utóbbi esetben a csok plusz és/vagy a falusi csok jelenthet számukra lehetőséget arra, hogy helyben maradva kezdjenek önálló életet. A legnagyobb mozgásterük azoknak van – tette hozzá a szakértő –, akik (további) gyereket vállalnak.
Balogh László végül kitért az új építésű ingatlanok kínálatára is, megjegyezve, hogy azonos lakosságszámra vetítve a magyar tenger környékén több új építésű ingatlan jut, mint a fővárosban. Ennek hátterében az áll, hogy 2015 után a Balatont „felfedezték”, és a koronavírus-járvány is növelte a népszerűségét, a turisztikailag kiemelt régiókban kifizetődő volt az ingatlanfejlesztés is, hiszen a szükséges infrastruktúra (kiemelten az úthálózat) is fejlődött, kiépült. Ugyanakkor gyorsabban fékezett az ingatlanpiac, mint amilyen ütemben egy-egy beruházás megvalósul. Emiatt, bár eddig nem volt rá tömegesen példa, nem zárható ki, hogy az eddig eladatlan vagy utolsó, gazdára váró új építésű ingatlanokat kedvezménnyel kínálják majd, hiszen kifizetődőbb a fejlesztők számára, mint ha pénzük maradna benne.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Shutterstock)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!