A kormány áttekintette Budapest jelenlegi helyzetét és arra jutott, hogy a főváros és az ország további erősödése és gazdagodása érdekében újabb, nagy városfejlesztésre van szükség – ezt Lázár János építési és közlekedési miniszter jelentette be hétfőn egy sajtótájékoztatón, amiről a Világgazdaság tudósított. A tárcavezető elmondta: ő arra kapott mandátumot Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy tárja fel azt a területet, amelyet az állam tud fejleszteni ennek érdekében.
Az építési és közlekedési miniszter úgy fogalmazott, hogy ezt a célt úgy határozta meg a kabinet, hogy érdemes létrehozni egy új millenniumi városközpontot.
Mindez a fővárosban Rákosrendező pályaudvar területén valósulna meg, ami lényegében az jelentené, hogy meghosszabbítanák az Andrássy utat.
Lázár János részleteket is elárult, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a beruházásról folyó tárgyalások még nincsenek olyan fázisban, hogy végleges állapotokról lehetne beszélni.
A rákosrendezői terület eredetileg teherpályaudvar volt, amelyet mára viszont már csak részben használ a MÁV. Egy 1,3 millió négyzetméteres, tehát 130 hektáros területről van szó Budapest szívében, a 13. és a 14. kerület határán. Jelenleg nagyrészt illegális hulladéklerakóként használják, ami miatt nemcsak a terület, hanem a talaj is szennyezett.
Éppen ezért Lázár János – aki a politikai gazdája a projektnek a kormányon belül – a terület feltárását javasolta a kabinetnek. A magyar állam a többségi tulajdonos, de kisebb részben magántulajdonosok is vannak az érintett részen.
Első lépésként a rehabilitáció indul meg, ha ez megvan, akkor következhet az Andrássy út meghosszabbítása. A tárcavezető jelezte, hogy a vasútnak még részben szüksége van a területre, és az államnak az is célja, hogy maradjon közösségi célú funkció is.
Ennek kapcsán felidézte, hogy ezúttal ugyanúgy állhat össze a magántőke és a politika, mint ahogy a 19. század végén, amikor szintén ennek köszönhetőn vált világvárossá Budapest. Most ezzel a partnerséggel egy új budapesti városközpont jöhet létre. Mindenesetre a kormány megfontolta, és több miniszter bevonásával a terület feltárása megindulhat.
Lázár János sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy a szóban forgó magánbefektető azonos azzal, amelyik Dubajban a világ legmagasabb épületét, a 828 méteres Kalifa-tornyot megépítette. Mindössze annyit említett meg, hogy a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjéről van szó, aki a 21. század Magyarországának a legnagyobb ingatlanfejlesztésére készül. A Világgazdaság rákérdezett, hogy a fejlesztő kereste-e meg a kormányzatot vagy a kormány az ingatlanfejlesztőt, amire a miniszter úgy reagált, hogy
összetalálkoztunk.
Azt is megjegyezte a titokzatos befektetőről, hogy nemegyszer csinálták meg, hogy a semmiből húztak fel új városokat. Ezért neki nincs is aggodalma a minőség kapcsán. Annak kapcsán már inkább, hogy a projekt további tízmillió turistát vonzhat Budapestre, ami egy más nagyságrendet jelent.
A Világgazdaság arról is megkérdezte Lázár Jánost, hogy mikorra épülhet meg Budapest új városrésze. Azt mondta, hogy gyors kivitelezésről van szó, mert a magánberuházó pénzt szeretne látni. A beruházás befejezését 3-4 évre tette, tehát 2030-ig mindenképpen megépülne a főváros új központja, a millenniumi városközpont.
Lázár János arra is kitért, hogy a miniszterelnök három feltételt szabott az új budapesti városrésszel szemben.
- Középszerű nem épülhet. A projekt a sajtóban Mini-Dubajként híresült el, de a miniszter szerint ha megépül, csakis Maxi-Dubaj lehet.
- Ha belevágnak az építkezésbe, a tervek és a kivitelezés a magyar építészet szerint kell hogy végbemenjen.
- Csak olyan épülhet, ami Budapest számára is elfogadható. A kormányfő szó szerint azt mondta, hogy „Budapest ellen építeni nem lehet, csak Budapesttel”. Magyarán, meg kell nyerni a főváros teljes támogatottságát a beruházáshoz.
Borítókép: Lázár János nagy bejelentést tett hétfőn (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
