Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó kereset mediánértéke 493 700, a nettó kereset mediánértéke 341 700 forintot ért el, ez 16,9, illetve 16,0 százalékkal magasabb a tavaly januárinál.
Januárban a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 400 forint volt, 14,6 százalékkal magasabb, mint 2023. januárban.
A KSH jelentése szerint a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 578 300 forintra becsülhető, 15 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 576 700, a költségvetésben 576 200, a nonprofit szektorban 599 400 forintot tett ki, 14,1, 17,6, illetve 16,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A reálkeresetek növekedése a kormányzati intézkedéseknek köszönhető, amelyek a 2023-as év végére 5,5 százalékra, idén januárra pedig 3,8 százalékra szorították vissza az inflációt.
A szeptemberi reálbérfordulat óta a fizetések vásárlóereje folyamatos, gyorsuló növekedést mutat, már tavaly decemberben is óriási mértékben 10,3 százalékkal nőttek a reálbérek, amit a minimálbér 15 és a garantált bérminimum tízszázalékos decemberi emelése is segített.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat értékelve kiemelte, a Gyurcsány-korszakhoz képest egy munkavállaló átlagosan már háromszor magasabb fizetést visz haza, miközben 2010-hez képest egymillióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van.
A reálbérek dinamikus növekedésével egyre többet ér a családok jövedelme, ami az óvatossági motívum oldásán és a fogyasztás növelésén keresztül hozzájárul a gazdasági növekedés újraindításához.
