Kiderül, hogyan teljesített a magyar gazdaság

Az első negyedévben, ha csak fokozatosan is, de elindulhatott a bruttó hazai termék (GDP) növekedése. Ehhez jelentősen hozzájárulhatott a turizmus is. Az infláció az eurózónában kedvezően alakult. Az amerikai foglalkoztatottsági adat a Fed kamatdöntésére is hatással van.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

Kevesebb lakás épült

– Pénteken a lakásépítések első negyedéves adatait ismerteti a hivatal. Tavaly az átadott lakások száma 9,2 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül azonban a negyedik negyedéves adat már jóval kedvezőbb volt, amikor is 13,2 százalékkal több lakást adtak át, mint egy évvel korábban – emelte ki Regős Gábor. Megjegyezte: nem látszik azonban a kedvező fordulat a kiadott építési engedélyek számában. Itt az év egészét 39 százalékos, míg a negyedik negyedévet 26,7 százalékos visszaesés jellemezte. 

– Ez alapján tehát nehéz megjósolni az első negyedéves folyamatokat: a hitelkamatok konszolidálódása és a gazdasági helyzet stabilizálódása segíti a lakásépítések növekedését, míg a csok átalakításának hatását nehéz megbecsülni – már csak azért is, mert egy újonnan elkezdett lakás elkészülése nem az első negyedéves adatok között fog még megjelenni – mutatott rá Regős Gábor.

 

A kamatcsökkentés hatása a hitelekre

– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) e heti adatközlései közül a háztartási és nem pénzügyi vállalati kamatlábak pénteken megjelenő márciusi számait érdemes kiemelni – mondta Regős Gábor. Ez a statisztika a mostani időszakban azért is fontos – húzta alá –, mert megmutatja, hogy a kamatcsökkentések hogyan árazódnak be a hitelek és betétek kamataiba. Februárban a legtöbb kamatláb csökkent az előző havihoz képest. A lakáscélú hitelek hitelköltség-mutatója 91 bázisponttal, 7,85 százalékra, a személyi hiteleké 17 bázisponttal, 18,43 százalékra, míg a nem pénzügyi vállalati, egymillió forintnál kisebb értékű forinthitelek kamata 122 bázisponttal, 11,28 százalékra csökkent. Szintén mérséklődött a háztartások lekötött forintbetéteinek kamata: 88 bázisponttal 6,68 százalékra. Alig változott azonban a vállalati betétek kamata, így az februárban 6,92 százalékot tett ki.

A unió statisztikai hivatala, az Eurostat e heti adatközlései közül két keddi és egy pénteki közlést érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Kedden jelenik meg az első negyedéves GDP-adatok gyorsbecslése, valamint az előzetes áprilisi inflációs mutató, míg pénteken a márciusi munkanélküliségi számok derülnek ki. 

Stagnáló munkanélküliség, csökkenő infláció az eurózónában

A negyedik negyedévben az európai gazdaság gyengén teljesített: negyedéves alapon stagnált, míg éves alapon 0,2 százalékkal bővült. Az eurózónát tekintve az éves alapú bővülés 0,1 százalék volt, míg negyedéves alapon itt is stagnálást mértek. Az egyes tagországok közül a legnagyobb növekedést éves alapon Dánia (két százalék), Horvátország (1,3 százalék) érte el, miközben legnagyobb mértékben az ír (3,4 százalék), valamint a finn és az észt (egyaránt 0,7 százalék) teljesítménye esett vissza.

– Az infláció az eurózónában kedvezően alakult márciusban: az előző havi 2,6 százalékról 2,4 százalékra csökkent, azaz fokozatosan közelít a kétszázalékos jegybanki célhoz. Havi alapon az árak 0,8 százalékkal emelkedtek – mondta Regős Gábor. A maginfláció éves alapon 2,9, míg havi alapon 1,1 százalékot tett ki, miközben az élelmiszerek drágulása 2,6 százalékot ért el. 

A mostani inflációs adatot azért is érdemes lesz figyelni, mert közeleg az Európai Központi Bank júniusra várt kamatvágása, ennek tényleges megtörténtét azonban nagyban befolyásolhatja az infláció alakulása.

A munkanélküliségi ráta alig változott februárban: ez eurózónában az egy évvel korábbi 6,6 százalék és a januári 6,5 százalék után ismét 6,5 százalékot tett ki, miközben a teljes Európai Uniót nézve az állástalanság mindhárom időszakban hat százalék volt – sorolta Regős Gábor. A legnagyobb munkanélküliségi ráta továbbra is Spanyolországot (11,5 százalék) és Görögországot (11 százalék) jellemezte, miközben arányaiban a legkevesebb munkanélküli Csehországban (2,6 százalék), Lengyelországban (2,9 százalék) és Szlovéniában (3,1 százalék) volt. Várhatóan a most pénteki adatközlésben sem hoz sok újdonságot a munkanélküliség tekintetében.

 

A Fed a munkaerőpiacra (is) figyel

Az Egyesült Államok adatközlései közül a pénteken megjelenő áprilisi foglalkoztatási adatokat érdemes kiemelni. Ennek nemcsak a munkaerőpiac tekintetében van jelentősége, hanem azért is, mert a monetáris politikának az Egyesült Államokban az inflációs célkövetés mellett feladata a teljes foglalkoztatás elérése is, így a munkaerőpiaci adat befolyásolja azt is, hogy mikor kezdi meg a Fed a kamatok csökkentését – magyarázta Regős Gábor. Ismertette, az elmúlt időszakban az Egyesült Államok munkaerőpiaca jól teljesített: a nem mezőgazdasági új foglalkoztatottak száma magas volt (márciusban 303 ezer fő), míg a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt – bár ez utóbbi éves szinten minimális növekedést jelent.

Kedden és szerdán tartja következő ülését a Fed Nyíltpiaci Bizottsága. A héten még nem várható, hogy változás áll be az 5,25-5,5 százalékos irányadó rátában, a kérdés inkább az, hogy a Fed hogyan értékeli az elmúlt időszakban beérkező adatokat, milyen iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy várható-e, és ha igen, hány kamatcsökkentés az idei évben.

És végül ismét egy európai döntés: tekintettel arra, hogy a cseh infláció februárban és márciusban is a céllal megegyező kétszázalékos szinten állt, várható a monetáris politika további lazítása, a kamatvágás mértéke ismét 50 bázispont lehet Csehországban.