Kiderül, hogyan teljesített a magyar gazdaság

Az első negyedévben, ha csak fokozatosan is, de elindulhatott a bruttó hazai termék (GDP) növekedése. Ehhez jelentősen hozzájárulhatott a turizmus is. Az infláció az eurózónában kedvezően alakult. Az amerikai foglalkoztatottsági adat a Fed kamatdöntésére is hatással van.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

Kedden érkezik a hét legfontosabb adata: a magyar gazdaság első negyedéves teljesítményét leíró GDP – mondta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ez az adatközlés azért is különleges, mert most fordul majd elő először, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a negyedév vége után harminc nappal közli az első becslését, nem pedig 45 nappal a negyedév vége után. 

– A negyedik negyedévben a gazdaság teljesítménye a gyenge külső kereslet miatt a vártnál kedvezőtlenebbül alakult: a bruttó hazai termék volumene mind negyedéves, mind éves összehasonlításban stagnált. Várakozásaink szerint az első negyedévben ha csak fokozatosan is, de elindulhatott a gazdaság növekedése: éves alapon a teljesítmény 1,5 százalék körüli mértékben bővülhetett – ismertette Regős Gábor.

Éves alapon a magyar gazdasági teljesítmény 1,5 százalék körüli mértékben bővülhetett az idei első negyedévben
Fotó: AFP

Hozzátette, ehhez jelentősen hozzájárulhatott a turizmus is, melynek március adatait szintén kedden közli a KSH. Februárban a vendégéjszakák száma 18,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, melyen belül a belföldi vendégéjszakák száma 13,6, míg a külföldi vendégéjszakáké 23,9 százalékkal emelkedett.

Kedden jelennek meg az ipari termelői árak márciusi adatai is. Februárban az ipari termelői árak éves alapon 4,3 százalékkal csökkentek, míg havi alapon fél százalékkal növekedtek. 

– Az éves alapú csökkenésben nagy szerepet játszik az energiaárak normalizálódása, hiszen az energiaipar árai 22,8 százalékkal csökkentek egy év alatt, miközben a feldolgozóipar árai nem változtak. Jelentősebb inflációs nyomás tehát továbbra sem érkezik az ipar irányából – fűzte hozzá Regős Gábor.

Csütörtökön a külkereskedelmi termékforgalom februári adatainak második becslését ismerhetjük meg. Az első becslés alapján a termék-külkereskedelem februárban rekordmértékű, 1,7 milliárd eurós többletet ért el, mely az export 9,2 százalékos bővüléséből és az import stagnálásából adódott. A második becslésből megismerhetjük az export és az import volumenének változását, illetve a cserearány alakulását. Valószínűsíthető, hogy a volumenek mindkét forgalmi irányon emelkedtek, ám kérdés, hogy hol volt a bővülés jelentősebb.

Kevesebb lakás épült

– Pénteken a lakásépítések első negyedéves adatait ismerteti a hivatal. Tavaly az átadott lakások száma 9,2 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül azonban a negyedik negyedéves adat már jóval kedvezőbb volt, amikor is 13,2 százalékkal több lakást adtak át, mint egy évvel korábban – emelte ki Regős Gábor. Megjegyezte: nem látszik azonban a kedvező fordulat a kiadott építési engedélyek számában. Itt az év egészét 39 százalékos, míg a negyedik negyedévet 26,7 százalékos visszaesés jellemezte. 

– Ez alapján tehát nehéz megjósolni az első negyedéves folyamatokat: a hitelkamatok konszolidálódása és a gazdasági helyzet stabilizálódása segíti a lakásépítések növekedését, míg a csok átalakításának hatását nehéz megbecsülni – már csak azért is, mert egy újonnan elkezdett lakás elkészülése nem az első negyedéves adatok között fog még megjelenni – mutatott rá Regős Gábor.

 

A kamatcsökkentés hatása a hitelekre

– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) e heti adatközlései közül a háztartási és nem pénzügyi vállalati kamatlábak pénteken megjelenő márciusi számait érdemes kiemelni – mondta Regős Gábor. Ez a statisztika a mostani időszakban azért is fontos – húzta alá –, mert megmutatja, hogy a kamatcsökkentések hogyan árazódnak be a hitelek és betétek kamataiba. Februárban a legtöbb kamatláb csökkent az előző havihoz képest. A lakáscélú hitelek hitelköltség-mutatója 91 bázisponttal, 7,85 százalékra, a személyi hiteleké 17 bázisponttal, 18,43 százalékra, míg a nem pénzügyi vállalati, egymillió forintnál kisebb értékű forinthitelek kamata 122 bázisponttal, 11,28 százalékra csökkent. Szintén mérséklődött a háztartások lekötött forintbetéteinek kamata: 88 bázisponttal 6,68 százalékra. Alig változott azonban a vállalati betétek kamata, így az februárban 6,92 százalékot tett ki.

A unió statisztikai hivatala, az Eurostat e heti adatközlései közül két keddi és egy pénteki közlést érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Kedden jelenik meg az első negyedéves GDP-adatok gyorsbecslése, valamint az előzetes áprilisi inflációs mutató, míg pénteken a márciusi munkanélküliségi számok derülnek ki. 

Stagnáló munkanélküliség, csökkenő infláció az eurózónában

A negyedik negyedévben az európai gazdaság gyengén teljesített: negyedéves alapon stagnált, míg éves alapon 0,2 százalékkal bővült. Az eurózónát tekintve az éves alapú bővülés 0,1 százalék volt, míg negyedéves alapon itt is stagnálást mértek. Az egyes tagországok közül a legnagyobb növekedést éves alapon Dánia (két százalék), Horvátország (1,3 százalék) érte el, miközben legnagyobb mértékben az ír (3,4 százalék), valamint a finn és az észt (egyaránt 0,7 százalék) teljesítménye esett vissza.

– Az infláció az eurózónában kedvezően alakult márciusban: az előző havi 2,6 százalékról 2,4 százalékra csökkent, azaz fokozatosan közelít a kétszázalékos jegybanki célhoz. Havi alapon az árak 0,8 százalékkal emelkedtek – mondta Regős Gábor. A maginfláció éves alapon 2,9, míg havi alapon 1,1 százalékot tett ki, miközben az élelmiszerek drágulása 2,6 százalékot ért el. 

A mostani inflációs adatot azért is érdemes lesz figyelni, mert közeleg az Európai Központi Bank júniusra várt kamatvágása, ennek tényleges megtörténtét azonban nagyban befolyásolhatja az infláció alakulása.

A munkanélküliségi ráta alig változott februárban: ez eurózónában az egy évvel korábbi 6,6 százalék és a januári 6,5 százalék után ismét 6,5 százalékot tett ki, miközben a teljes Európai Uniót nézve az állástalanság mindhárom időszakban hat százalék volt – sorolta Regős Gábor. A legnagyobb munkanélküliségi ráta továbbra is Spanyolországot (11,5 százalék) és Görögországot (11 százalék) jellemezte, miközben arányaiban a legkevesebb munkanélküli Csehországban (2,6 százalék), Lengyelországban (2,9 százalék) és Szlovéniában (3,1 százalék) volt. Várhatóan a most pénteki adatközlésben sem hoz sok újdonságot a munkanélküliség tekintetében.

 

A Fed a munkaerőpiacra (is) figyel

Az Egyesült Államok adatközlései közül a pénteken megjelenő áprilisi foglalkoztatási adatokat érdemes kiemelni. Ennek nemcsak a munkaerőpiac tekintetében van jelentősége, hanem azért is, mert a monetáris politikának az Egyesült Államokban az inflációs célkövetés mellett feladata a teljes foglalkoztatás elérése is, így a munkaerőpiaci adat befolyásolja azt is, hogy mikor kezdi meg a Fed a kamatok csökkentését – magyarázta Regős Gábor. Ismertette, az elmúlt időszakban az Egyesült Államok munkaerőpiaca jól teljesített: a nem mezőgazdasági új foglalkoztatottak száma magas volt (márciusban 303 ezer fő), míg a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt – bár ez utóbbi éves szinten minimális növekedést jelent.

Kedden és szerdán tartja következő ülését a Fed Nyíltpiaci Bizottsága. A héten még nem várható, hogy változás áll be az 5,25-5,5 százalékos irányadó rátában, a kérdés inkább az, hogy a Fed hogyan értékeli az elmúlt időszakban beérkező adatokat, milyen iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy várható-e, és ha igen, hány kamatcsökkentés az idei évben.

És végül ismét egy európai döntés: tekintettel arra, hogy a cseh infláció februárban és márciusban is a céllal megegyező kétszázalékos szinten állt, várható a monetáris politika további lazítása, a kamatvágás mértéke ismét 50 bázispont lehet Csehországban.