Lassított a kamatvágások ütemén a jegybank

A várakozásoknak megfelelően lassított a kamatvágások ütemén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a keddi kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal, 7,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot. A döntés megfelel az elemzői konszenzusnak, azonban nagy kérdés, hogy mi jön ezután, főleg, ha a forint leteszteli a 400-as szintet.

Illusztráció Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a mai kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal 7,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot – írja a Világgazdaság. Virág Barnabás, az MNB alelnöke a legutóbbi, márciusi kamatdöntés után jelentette be, hogy a második negyedévtől új szakaszba lép a hazai monetáris politika azzal, hogy az eddigi 75 és 100 bázispontos kamatvágások után kisebb ütemre kapcsol. A döntés tehát megfelel az elemzői várakozásoknak és a jegybank kommunikációjának.

Elemzők előzőleg felhívták a figyelmet arra, hogy a jegybank mostani döntésében több tényező is szerepet játszik: egyrészt az infláció várhatón áprilisban eléri a mélypontját, utána a bázishatások miatt ismét emelkedhet. 

Bár jó eséllyel a jegybank toleranciasávja fölé kerülhet, valószínűleg mégsem ez jelenti a lassítás valódi okát.

Sokkal inkább a forint árfolyama és a fejlett jegybankok elhúzódó kamatcsökkentése, amelyek jelentősen beszűkítik az MNB mozgásterét.

A legutóbbi kamatdöntés óta látott napvilágot az amerikai inflációs adat, amely márciusban a vártnál magasabb lett, így ma már a piac is a korábbinál kevesebb kamatcsökkentést vár a FED-től. Az amerikai központi bank szerepét betöltő pénzintézet leghamarabb szeptemberben kezdheti el a kamatcsökkentési periódusát, ami azért is problémás a magyar jegybank számára, mert hiába kezdi el júniusban a saját kamatvágását az Európai Központi Bank, minden egyes további kamatcsökkentésével az MNB tovább szűkíti a kamatfelárat, nyomást helyezve a forintra.

Természetesen ott van a jegybank horizontján a hazai fizetőeszköz árfolyama. 

Ugyan a pénzpiacokon nem érződött az iráni–izraeli konfliktus kiéleződése, de továbbra is a 390 és 400 eurós tartományban tartózkodik, és bármilyen újabb negatív hír a Közel-Keletről ismét elindíthat egy forintgyengülési hullámot. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy milyen okból látjuk ezt a gyengülést, belső vagy külső tényezőkre lehet visszavezetni, utóbbi esetében szerinte nem akkora probléma, ha időközben a 400-as eurószintet is átlépi a forint árfolyama. 

Amennyiben nem történik semmilyen drámai esemény és nem súlyosbodik a helyzet a Közel-Keleten, akkor még két további kamatvágást hajt végre az MNB, ezzel június végén 6,75 százalékkal zárhatja az első félévet. Nagy kérdés azonban, hogyan tovább, nem zárható ki, hogy ezt követően jó ideig nem látunk további kamatvágást.