– Amíg a múlt év az infláció letörésnek éve volt, addig 2024 a gazdaság újraindításáról szól két-háromszázalékos növekedéssel – kezdte beszédét Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Győrben a Figyelő és a Kisalföld szervezésében tartott kétnapos gazdaságfejlesztési konferencián a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában. Jelezte: feltételezve az orosz–ukrán háború befejezését 2025-ben, jövőre már négyszázalékos növekedéssel számolhatunk, így a hármas sebességből a négyes és ötös sebességre tudunk kapcsolni. A fogyasztás, a beruházás és az export egyaránt látványosan növekedhet 2025-ben és 2026-ban.
A miniszter külső háttérként említette a külpiacok és ezen belül Németország gyengélkedését, hozzátéve, hogy az unió átlagos fejlődési ütemétől is elmarad a közösség egyik legnagyobb gazdasági szereplője.
Szerinte nagy kérdés, hogy Németország problémái mennyire tartósak, mivel a német gazdaság gyengélkedése kihat a Magyarország teljesítményére is.
A gazdaság helyreállítását illetően több tényezőt emelt ki a miniszter. Az első a fogyasztás helyreállítása: tavaly a kiskereskedelmi forgalom hét-nyolc százalékkal esett, februártól viszont már növekedést mutat, ahogyan az idegenforgalom is. A reálbérek növekedésének hatása itt már megmutatkozik.
A magas infláció vetette vissza leginkább a fogyasztást, a második legnagyobb ilyen tényező a reálbércsökkenés volt. Januárban tíz százalékkal nőttek a reálbérek (az év során öt-hat százalékos növekedés várható) a februári infláció csupán 3,4 százalék volt. Mindebben szerepe volt annak is, hogy a legkisebb keresetek december elsejével, és nem az év első napjával növekedtek. Ehhez jöttek hozzá az ágazati bérfejlesztések és a tizenharmadik havi nyugdíjak.
– A közeljövőben számos gigaberuházás aktiválódik Magyarországon, ilyenek a BMW és a CATL – emelte ki Nagy Márton, aki megjegyezte, hogy a fejlesztéseket célzott iparági beruházási programokkal segítették.
Nagy Márton szerint a magas foglalkoztatottság mellett emelkedett a munkanélküliségi ráta: ez annak köszönhető, hogy az inaktívak elkezdtek állást keresni. Azaz: nem az állásukat vesztették el az emberek, hanem többen lépnek be a munkaerőpiacra. Továbbra is 4,7 millió felett van a foglalkoztatottak száma. Főleg az alacsonyabb végzettségű fiatalok és a nyugdíj előtt állók léptek be a munkaerőpiacra. Csak az átmeneti emelkedés tekinthető azonban pozitívumnak, középtávon szakképzéssel, felnőttképzéssel kell a munkaerőhiányt csökkenteni. Kormányzati eszközként említette a munkahelyi képzéseket támogató programokat, beleértve a munkahelyi képzéseket, a sofőrhiányt csökkentő programokat és a munkába állást segítő korcsoportoknak szóló célzott intézkedéseket.
(Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)
