Egyre többen lépnek a hazai munkaerőpiacra

Idén februárban 32 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.

2024. 03. 27. 8:37
Illusztráció Fotó: MTI/Oláh Tibor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idén februárban 4,723 millióra bővült a foglalkoztatottak száma, vagyis 32 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. A munkanélküliek száma 227 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat értékelve kiemelte: a munkaalapú társadalom megszilárdult, a nemzeti kormány sikerrel védte meg a magyar munkahelyeket és a családokat. A foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek: a Gyurcsány-korszakhoz képest egymillióval dolgoznak többen, átlagosan már több mint háromszor magasabb fizetésért. Februárban a foglalkoztatottság és a munkanélküliek száma párhuzamosan növekedett, miközben a regisztrált álláskeresők száma mélyponton van – idézi a közlemény az államtitkárt.

Mindez azt jelenti, hogy bővül az aktivitás – a 15–74 éves korosztályban egy év alatt több mint 63 ezer fővel nőtt –, azaz olyanok jelennek meg a munkaerőpiacon, akik korábban inaktívak voltak. Ez lehetőséget, alapot biztosít a foglalkoztatás további bővítésére

– olvasható a közleményben.

A tárca közleménye hangsúlyozza: 2024-ben a kormány újraindítja a gazdasági növekedést. A kormány általános versenyképességi célkitűzése, hogy hazánk 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének kilencven százalékát. Ehhez az szükséges, hogy a GDP-arányos beruházási ráta elérje a harminc százalékot, a foglalkoztatási ráta pedig a 85 százalékot.

Czomba Sándor hangsúlyozta, a foglalkoztatottság növelését a hazai munkaerő-tartalékok mozgósításával kell megvalósítani. 

Ennek elérését támogatja, hogy a kormány a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pluszban 460 milliárd forintot biztosít a foglalkoztatás növelésére. A forráskeretek háromnegyedét az olyan álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését támogató programok teszik ki, mint az Európai szociális alap plusz társfinanszírozásával közel kétszázmilliárd forintos uniós forrásból megvalósuló Ifjúsági garancia plusz program.

Az áprilisban induló program a 15–29 év közötti se nem dolgozó, se nem tanuló fiatalok munkához, munkatapasztalathoz és piacképes tudáshoz jutását hívatott segíteni. A programban résztvevők bér-, lakhatási, utazási, illetve képzési támogatásban részesülhetnek, ami segítheti mielőbbi elhelyezkedésüket. Czomba Sándor szerint a legfontosabb, hogy ezek a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliként vagy tanulás nélkül, illetve hogy személyre szabott segítséget kapjanak munkaerőpiaci helyzetük javításához.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.