Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a második negyedévben a nyers adatok szerint 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értékét. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent. Az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok szerint 1,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ismertette azt is, hogy a gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak teljesítménye, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének alakulása járult hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése.
Az erős középmezőnyben
– A magyar GDP szezonális és naptárhatással kiigazított bővülése nemzetközi összevetésben várhatóan az erős középmezőnyhöz tartozik, hiszen éves alapon az eddig megjelent adatok alapján kedvezőbb, mint a francia (+1,1), a belga (+1,1), a svéd (0,0), a lett (–0,4) és az ír (–1,4) növekedés – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A tárca jelezte: a gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt, ami külső tényezőkre vezethető vissza. A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja. Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot. A reálbérek kilenc hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom öt hónapja tartó folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel nyolc százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont. A miniszter kifejtette, hogy mindez két fő okra vezethető vissza: a szomszédunkban folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira.
A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket és gátolja az óvatossági motívum drasztikus enyhülését. Azonban ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus négyszázalékos szintet.
Nagy Márton emlékeztetett, hogy az Európai Unió évtizedek óta veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben. Ez a tendencia az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, valamint az Egyesült Államok és Kína protekcionista intézkedései miatt. A legégetőbb
versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti. Habár Európában a zöldátállás és az elektromos autózás vonatkozásában elindult egy rendkívül pozitív trend, a Németországban is tapasztalható elbizonytalanodás fényében ez most megtörni látszik A magyar álláspont ezzel szemben továbbra is az, hogy az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét.
A kormány az európai elektromosautó-ipar fellendítése és megerősítése érdekében tizenegy pontból álló akciótervet dolgozott ki, amely többek között javaslatokat tartalmaz a töltő-infrastruktúra átfogó fejlesztésére, vásárlási támogatás bevezetésére és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozására is.
A magyar álláspont szerint Európa versenyképességének megőrzéséhez nem protekcionizmusra és – a kínai elektromos autók
behozatalával szemben is alkalmazott – büntetővámokra van szükség, hanem az európai elektromosjármű-ipar uniós szintű támogatására.
Békeköltségvetés készül
A minisztérium kiemelte:
a kormány várakozásai szerint – az amerikai elnökválasztás után – idén ősszel már nem háborús, hanem békeköltségvetést tud majd az Országgyűlés elé terjeszteni.
Olyan költségvetési tervet, amely a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a négyszázalékos GDP-növekedést, amelynek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik.
– Mindezt inkluzív módon megvalósítva, az alulról nyitott középosztályt erősítve, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei részesüljenek a békével együtt beköszöntő konjunktúrából – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Megnőtt a mozgástér
Varga Mihály szintén reagált a friss számokra. A pénzügyminiszter jó hírnek nevezte, hogy a sikeresen letört infláció és a két számjegyű átlagbér-emelkedés eredményeként a reálbérek növekedése is dinamikus: tíz százalék körüli szinten alakul. Ennek is köszönhetően a fogyasztás a második negyedévben is tovább emelkedett. Ez azt jelzi, hogy az emberekben is egyre nagyobb a bizalom a gazdasági kilátásokat illetően. Mindezt annak ellenére értük el, hogy a külső körülmények továbbra sem kedvezőek. A háború lezárása még várat magára, ez pedig az európai gazdaságokat is visszafogja. Varga Mihály szerint ugyanakkor kedvező körülmény, hogy az elmúlt időszakban sikeresen erősítettük meg az államháztartás egyensúlyát.
Az idén ezermilliárd forinttal javítottuk a költségvetés mozgásterét, így a nehéz külső körülmények ellenére is egyre stabilabbak a növekedési kilátásaink.
