Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a második negyedévben a nyers adatok szerint 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értékét. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent. Az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok szerint 1,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ismertette azt is, hogy a gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak teljesítménye, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének alakulása járult hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése.
Az erős középmezőnyben
– A magyar GDP szezonális és naptárhatással kiigazított bővülése nemzetközi összevetésben várhatóan az erős középmezőnyhöz tartozik, hiszen éves alapon az eddig megjelent adatok alapján kedvezőbb, mint a francia (+1,1), a belga (+1,1), a svéd (0,0), a lett (–0,4) és az ír (–1,4) növekedés – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A tárca jelezte: a gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt, ami külső tényezőkre vezethető vissza. A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja. Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot. A reálbérek kilenc hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom öt hónapja tartó folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel nyolc százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont. A miniszter kifejtette, hogy mindez két fő okra vezethető vissza: a szomszédunkban folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira.
A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket és gátolja az óvatossági motívum drasztikus enyhülését. Azonban ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus négyszázalékos szintet.
Nagy Márton emlékeztetett, hogy az Európai Unió évtizedek óta veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben. Ez a tendencia az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, valamint az Egyesült Államok és Kína protekcionista intézkedései miatt. A legégetőbb
versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti. Habár Európában a zöldátállás és az elektromos autózás vonatkozásában elindult egy rendkívül pozitív trend, a Németországban is tapasztalható elbizonytalanodás fényében ez most megtörni látszik A magyar álláspont ezzel szemben továbbra is az, hogy az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét.
A kormány az európai elektromosautó-ipar fellendítése és megerősítése érdekében tizenegy pontból álló akciótervet dolgozott ki, amely többek között javaslatokat tartalmaz a töltő-infrastruktúra átfogó fejlesztésére, vásárlási támogatás bevezetésére és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozására is.
A magyar álláspont szerint Európa versenyképességének megőrzéséhez nem protekcionizmusra és – a kínai elektromos autók
behozatalával szemben is alkalmazott – büntetővámokra van szükség, hanem az európai elektromosjármű-ipar uniós szintű támogatására.
