Új uniós statisztikai adatközlési módszertanra tért át a Közbeszerzési Hatóság

Az uniós adatközlési előírásoknak való megfelelés nyomán részletesebb, pontosabb adatok mutatják a közbeszerzési piac alakulását, trendjeit és a nagyobb átláthatóságot – hangzott el a Közbeszerzési Hatóság első félévet immár az új módszertan szerinti összegző tájékoztatóján.

Illusztráció Fotó: Kisbenedek Attila Forrás: AFP

Megváltozott a közbeszerzési eljárások módszertana: míg az eljárási lépések változatlanok maradtak, ezekről a lépésekről hirdetményt kell közzétennie a hatóságnak – ismertette Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Az eljárások lezárultával az eredményről szóló hirdetményt is közzé kell tenni, és ez tekinthető a legfontosabb lépésnek, mert ebben szerepeltetnek minden fontos részletet, és a statisztikák során az új módszertan szerint szerződéskötés részletes hirdetményét veszik alapul.

Kovács László ismertette, az Európai Bizottság rendelete indokolta a módszertan uniós szintű egységesítését, szavaiból az derül ki, hogy az új adatközlési mód növeli az átláthatóságot
(Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)

Kovács László hozzátette, több szerződést is köthetnek. Egy házépítést hozott példának, ahol szerződhetünk generálkivitelezővel vagy ágazatonként a különböző szakemberekkel – magyarázta az elnök, a részajánlatok közül is a legjobbak nyerik el a kivitelezési lehetőséget.

Az Európai Bizottság új rendeletet adott ki, ez indokolta a hatósági módszertan megváltoztatását is, ami azt eredményezte, hogy a különböző részszerződések dokumentációját is közzé kell tenni, részletesebbé válik az adatfeldogozás. Nem csupán az eljárások számát ismerjük meg ezentúl, hanem a szerződések, részszerződések részleteit is. 

Rövidebben szólva az eljárásalapú adatszogáltatást a szerződésalapú adatszolgáltatás váltja fel.

Tavalyhoz képest óvatos emelkedés figyelhető meg a szerződések számában és értékében is, újra növekedésnek indult a közbeszerzési piac – mutatott rá Kovács László.

Kiemelte, alapesetben az építési beruházásokból van a legtöbb és azok képviselik a legnagyobb értéket is, azonban ez tavaly megváltozott, 2024 eső félévében már a szerződések javát, közel felét az árubeszerzések adták, legnagyobb értékben pedig szolgáltatásokat rendeltek meg. Az építési beruházások piacán 1746 helyett 1973 szerződést kötöttek, csaknem 460 milliárd forintra, ötvenmilliárd forinttal emelkedett azok értéke.

Uniós szinten is jó eredmény a magyar kkv-szektor részvételi és értékaránya – mutatott rá a hatóság elnöke. Az első félévben minden száz közbeszerzési szerződésből 79-et kis- és közepes vállalkozások nyertek el, és a közbeszerzések értékének közel feléhez kapcsolódott nyertes kkv.

Fontos szerepe van a versenynek is, ennek megvalósulását háromféleképpen méri a hatóság:

• Az egyajánlatos közbeszerzési szerződések száma uniós eljárásrendben 7,3 százalékkal csökkent idehaza, értékben pedig közel tíz százalékkal. Az egyajánlatos szerződéseket a versenyélénkítés miatt kívánatos visszaszorítani. A kormányzati intézkedéseknek látható hatásuk van, azonban továbbra is kívánatos az ilyen típusú szerződések 15 százalék alá csökkenteni a jelenlegi 27,9-ről – bár van olyan tagállam, ahol negyven százalék. Az uniós átlag az egyajánlatosok tekintetében húsz százalék. Mindösszesen három tagállamnak sikerült ezt az arányt 15 százalék alá szorítania. 
• Csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma – ami azért kívánatos irány, mert ezek nem nyilvánosak; az első félévben alig száz az ilyen tenderek száma.
• Az egy közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok átlagos darabszáma 3,3.

Jelentősen szigorodott az ellenőrzés is, 11 963 hirdetményre több mint tizenháromezer hiánypótlás jutott az első félévben, ez munkanapra vetítve átlagosan 105 – ismertette Kovács László. Az első félévben az előző év azonos időszakához mérten közel duplázódtak a jogorvoslati eljárások, 412-re. A terven felüli ellenőrzések száma csaknem harminc százalékkal nőtt. Közzétenni akkor lehet a hirdetményeket, ha a hatóság is rendben találta azokat – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a hiánypótlások magas száma arra utal, hogy 

egy hirdetmény esetében átlagosan legalább egyszer kérnek hiánypótlást, ez az ellenőrzések szigorúságát jelzi, az első féléves adatok pedig a verseny erősödését vetítik előre.