Csökkent a költségvetés hiánya, a Pénzügyminisztérium csütörtöki közlése szerint július végéig az államháztartás központi alrendszere 2443,3 milliárd forintot halmozott fel, miután júliusban a központi alrendszer 213 milliárd forintos többlettel zárt. Mivel a részletes adatokat a szaktárca csak két héttel később közli, egyelőre annyit árult el, hogy a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege 2217 milliárd forint volt, ami 700,9 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésénél. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt történt, mert egyes Prémium Magyar Állampapír- (PMÁP) sorozatok kamatfizetése az első negyedévben volt esedékes. Tartósan meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is:
- nyugellátásokra 3803,7 milliárd forintot,
- gyógyító-megelőző ellátásra 1562,6 milliárd forintot fordítottak az év első hét hónapjában.
A központi alrendszer bevételei kapcsán kiemelik, hogy az előző év azonos időszakához képest az alacsonyan tartott adók mellett is az adó- és járulékbevételek 9,9 százalékkal magasabban teljesültek.
Hangsúlyozzák, hogy a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. A javuló költségvetési folyamatok azt jelzik, hogy a kitűzött 4,5 százalékos hiánycél tartható, a költségvetési mozgástér javulásával a gazdaság fenntartható növekedési pályára tér vissza.
A korábbi hónapok is kedvező folyamatokról árulkodtak, a májusi többlet után júniusban 107,8 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés, ami az elmúlt 22 év legkedvezőbb 6. havi mutatója volt, bár az akkori 2656,4 halmozott hiány így is az éves hiányterv 106 százalékát jelentette – idézi fel a Világgazdaság cikke.
Eredetileg a GDP-arányában 2,9 százalékos, összegszerűen 2500 milliárd forinttal tervezte meg az idei büdzsét a Pénzügyminisztérium, a jelenleginél egy jóval kedvezőbb makropálya mellett. Az ugyan már márciusban nyilvánvalóvá vált, hogy nem tartható 2024-re kitűzött négyszázalékos gazdasági növekedés, ez pedig a büdzsé teljesítését is alaposan megnehezíti. Emiatt és a tavalyi 1000 milliárdos áfabevétel-kiesés miatt elemzők és a hitelminősítő intézetek már a tavasz folyamán figyelmeztettek, hogy több száz milliárdos elcsúszás van a költségvetésben, így nyár folyamán valamilyen egyensúlyjavító intézkedésekre biztosan szükség lesz kabinettől. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter végül július elején jelentette be, hogy a védelmi hozzájárulást vet ki a bankokra, multikra és energetikai cégekre, amelyektől összegszerűen augusztustól 400 milliárd forint pluszbefizetést várnak.
Mivel a költségvetés hiányát időközben a kormány az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban a GDP 4,5 százalékára emelte, így az az eredeti tervhez képest 1500 milliárd forintos mozgástér nyílt az államháztartás számára.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetne Varga Mihály, akinek egyre fontosabb, hogy a költségvetés képes legyen teljesíteni a módosított hiánycélt. Az elmúlt években ez nem jött össze, tavaly például 3,9 százalékos tervből végül 6,7 százalék lett, ami nagyon messze van a háromszázalékos maastrichti kritériumtól. A kormányzat elköteleződését ezzel együtt mutatja, hogy áprilisban 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásáról döntött, ami a növekedés helyreállítása szempontjából nem a legkedvezőbb fejlemény.
Ráadásul idén a kormányt az unió is kényszeríti, hogy térjen vissza a szigorú költségvetési gazdálkodáshoz, Brüsszel húsz év után ismét elindíthatja Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást a járvány óta tartó túlköltekezés miatt. Erre azonban vélhetően a kabinet is számíthatott, a miniszterelnök az idei gazdasági évnyitón jelentette be, hogy három év alatt faragja le a kormány a deficitet, ez alapján 2026-ra érhetjük el újra háromszázalékos szintet.
Bár elemzők szerint a kormány tulajdonképpen kipipálhatja a költségvetés kérdését a júliusban bejelentett intézkedésekkel, ezzel együtt nagy kérdés, hogy szükség van-e strukturális intézkedésekre, vagy a javuló konjunktúra hatására újra növekvő áfabevételekkel helyreáll a büdzsé 2020-ban, a Covid-járvány alatt felborult egyensúlya.
