Az alpesi ország 2017-ben népszavazáson döntött az atomenergia fokozatos kivonásáról – új atomerőművek létesítésének tiltása mellett –, dátumot azonban nem tűzött ki. A törvény megszületésének folyamata 2011-ben vette kezdetét, a fukusimai események után − írta svájci forrásokra hivatkozva a France24.
Fotó: Björn Larsson Rosvall
A törvény elfogadása óta azonban gyökeresen megváltozott az energiapiac helyzete – ismertette Albert Rosti svájci energiaügyi miniszer. Ugyanis a korábbiakkal ellentétben Svájc nem zárja ki az új nukleáris kapacitások kiépítését, ennek legfőbb oka a bekövetkezett energiaválság. A tárcavezető szerint jelenleg sem rövid, sem középtávon nem reális új blokkok létesítése, azonban ahhoz, hogy megteremtsék ennek jövőbeni lehetőségét, már most szükséges tisztázni a jogi kereteket. Az energiaügyi minisztérium várhatóan még az idén benyújtja a törvénymódosítási javaslatát.
Tavaly elfogadták a szavazók azt a klímavédelmi rendeletet, ami Svájcot a 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé tereli,
ez pedig kizárja azt a korábbi elképzelést, amely szerint a megújuló energiaforrások felhasználása mellett gáztüzelésű erőművek segítségével állítanának elő áramot. Az ország most minden potenciálisan alkalmazható technológia előtt nyitva hagyja az ajtót, így az atomenergiára is számít, mert a kormány attól tart, hogy a megújuló energia önmagában nem lenne képes kielégíteni a felmerülő igényeket.
A tervek hosszú távúak, ám az irány elég egyértelmű. A nukleáris technológia nélkülözhetetlensége ma már nem politikai álláspont, hanem tény. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő többször beszélt arról, az ellátásbiztonsággal kapcsolatban intő jelek már jóval a mostani energiaválság előtt is voltak, az orosz–ukrán háború miatt Oroszország ellen kivetett szankciók következtében pedig az európai energiakrízis tovább súlyosbodott. Szerinte azok, akik még mindig támadják a technológiát, valójában a fosszilislobbi szekértolói. Emlékezetes, hogy amikor a német atomerőművek térhódítása az 1970-es években a szenes lobbi érdekeit súlyosan veszélyeztette, megjelentek az atomellenes zöldmozgalmak. És az atomenergia ellenzői azóta sem szólaltak fel a szénerőművek ellen. Emlékeztetett arra is, hogy az eddig atomellenes politikát folytató országok közül többen felülvizsgálják korábbi döntésüket. Ilyen például Belgium és Svédország is.
A karbonlábnyomra másutt egy példát is hozott a szakértő: 2021-ben globálisan az atomerőművek termelése közel 2600 terrawattóra volt, amelynek révén mintegy 2,6 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátás volt megelőzhető. Túl azon tehát, hogy zöldtechnológiáról van szó, legfőbb érv még mellette, hogy napszaktól és időjárástól függetlenül képes energiatermelésre az év 365 napján. Ráadásul a nukleáris és a megújuló energia nem konkurenciái, hanem kiegészítői egymásnak, Svájc is párhuzamos lehetőségként tekint rájuk.
