Szabó Zoltán, az Ethanol Europe fenntarthatósági tanácsadója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg például egy fosszilis tüzelésű erőmű végtermékéből jelenleg költséges elkülöníteni és kivonni az üvegházhatásért is felelős gázt, addig jelentős költségelőnyt jelent az, ha a tisztán képződő gázt kötik le.
Rámutatott: amíg az Európai Unióban a szén-dioxid-kezelés eme korszerű módjára nem dolgoztak ki egységes szabályozást, sőt a folyamat bürokratikus és ideológiai alapú, addig az Egyesült Államokban ez a rendszer már működik.
Tonnánként nyolcvanöt dollárt fizetnek annak a cégnek, amely a tevékenysége végtermékét, a szén-dioxidot megköti és letárolja, ami azért fontos, mert ezáltal nem kerül ki a légkörbe. Sőt, a tengerentúli terv az, hogy 2025-re a fermentációs iparágak által kibocsátott harmincmillió tonna szén-dioxidot sikerüljön a föld alá sajtolni.
– Ezzel szemben Európában mindez kialakulatlan, az egységes szabályozás mellett a tagállamok között is szoros együttműködés szükséges, hiszen nem biztos, hogy ugyanazon tagországban tárolnák a szén-dioxidot, ahol az keletkezik. Dánia például már lépett, külön CCS-stratégiát dolgozott ki, biztosítva a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat, és Norvégia is érdekelt ilyen téren. Nem mellesleg az ilyesfajta lépések saját beruházásokat eredményeznek – tette hozzá Szabó Zoltán.
Hódos Ferenc szerint olyan szabályozási környezetre van szükség, amelyből beruházási keret is adható, illetve az amerikai minta módjára tonnánkénti ellentételezést biztosít. Kiemelte: ha az unió nem lép időben, könnyen versenyhátrányba kerül, mivel többé-kevésbé minden iparág érintett – ha pedig az iparági szereplők a kedvezőbb üzleti környezet és fenntarthatósági szempontok miatt áttelepülnek máshová, azzal Európa veszít a versenyképességéből és új típusú függőségi helyzetbe kerülhet.
Hódos Ferenc hangsúlyozta, Magyarországnak két jelentős versenyelőnye is van, hiszen mind a szállításban (Mol), mind pedig a tárolásban van tapasztalata. Utóbbihoz kapcsolódik, hogy országunk jelentős földgáztároló-kapacitással rendelkezik, és ezen belül pedig vannak olyan mezők, ahol már sem kitermelés, sem tárolás nem zajlik.
Ilyen egykori földgáztározó a jelentős termelő- és munkaerőt képviselő Pannonia Bio dunaföldvári telephelyétől számított ötven kilométerre található. A szakma egységes álláspontja, miszerint a technológia elérhető és költséghatékonyan, ráadásul rövid távon megvalósítható. Ez nem utolsósorban Magyarország klímavédelmi céljait szolgálja.
