– A hónap közepén jelentették be, hogy a GVH vizsgálatot indított a Spar ellen. Egyes, főként sajtóbéli értelmezések szerint ezzel a hivatal beszállt a kormány és a boltlánc között de jó ideje zajló konfliktusba. Valóban erről, vagyis hatósági megtorlásról van szó?
– Dehogyis. A GVH úgynevezett utóvizsgálatot indított a Sparnál a cég több korábbi vállalása miatt. Ahhoz nincs közünk, hogy lépésünk nagyjából egybeesett egy uniós bírósági döntéssel, amely éppenséggel a Spar egyik pere kapcsán tartalmazott a magyar államra nézve hátrányos döntést. Az ítélet egyébként megér néhány szót.
– Kezdjük ezzel! Előzményként fel kell idézni, hogy az EU luxembourgi székhelyű bírósága szeptember 12-én közzétett ítélete szerint a magyar kormány megsértette az uniós jogot, amikor 2022-ben előírta, hogy a hazai boltok megfelelő mennyiségben tartsanak készleten ársapkás termékeket. A Spar ezt nem mindig tette meg, ezért 2023-ban megbírságolták, ami miatt a boltlánc pert indított Magyarországon.
A jogvita úgy került az unió bíróságához, hogy az eljáró hazai törvényszék kiküldte azt.
– Rögzítem először is, hogy az ügyben a GVH semmilyen formában nem vett részt. Véleményem ugyanakkor nagyon is van róla. Mint azt korábban leszögeztem, az ársapkák bevezetése kemény beavatkozás volt a versenyviszonyokba, ilyen intézkedés pedig csak különleges körülmények között és kizárólag átmeneti jelleggel alkalmazható. A kormány akkor döntött az ársapkák mellett, amikor vágtató infláció volt, s garantálni kellett, hogy legalább az alapvető élelmiszerekhez hozzájuthassanak a fogyasztók megfizethető áron. Hús, cukor, tej, olaj, liszt és még sorolhatnám. A kormányzati döntés akkor – megítélésem szerint – helyes, szociálpolitikai szempontból érthető volt, és ami a legfontosabb, a magyar emberek érdekét szolgálta. Ezek után az elmarasztaló uniós ítéletről csak azt mondhatom: megalázták a magyar fogyasztókat, és nem csak őket, az állami fogyasztóvédelmi szakembereket is. Az uniós bíróság szerint ugyanis előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a legnehezebb, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez.
– Kemény szavak. De nem túlzók?
Az én nézőpontomból nézve az ügy csak egyféleképpen, éspedig így értelmezhető. A kormánynak, legyen szó bármely ország bármely kormányáról, felelőssége, hogy megvédje az ország lakosait a váratlan, súlyos következményekkel fenyegető gazdasági helyzetektől. A cél eléréséhez az ársapka időszakos alkalmazása megfelelő eszköz volt. Erre most az Európai Bíróság bikkfanyelvű jogászkodással kijelenti, hogy – miként fogalmaztak – az ellátási lánc fontosabb, mint a fogyasztó, vagyis vészhelyzetben a multik érdeke előrébb való a magyar társadalom létszükségleteinek garantálásánál. Ezt elfogadhatatlannak tartom. Miként az is furcsa, hogy az ügyet a magyar bíróság miért küldte ki az unióba, s miért nem ítélkezett maga.
– Ön szerint helytelenül járt el a hazai bíróság? Nem mindennapos, hogy hatósági vezető kritizálja nyilvánosan az igazságszolgáltatást.
– A bíróság természetesen független közhatalmi ág, amit mindig is tiszteletben tartottam. Ugyanakkor a döntéseinek súlyos következménye van. Aki olyan pozíciót vállal, amelyben a köz ügyei kapcsán kell határoznia, annak a stallum méltósága mellett vállalnia kell a felelősséget, döntenie kell, és adott esetben viselnie kell a kritikát is, amit egyébként az Alkotmánybíróság is több határozatában megerősített.
– Az uniós ítélet után néhány nappal jelentették be, hogy a GVH utóvizsgálatot indított a Sparnál. Mit ellenőriznek?
– A Spart 2020-ban számos szabályszegésen érte a versenyhivatal. A cég visszaélt jelentős piaci erejével a beszállítók kárára. A GVH a jogsértés megállapítása mellett kötelezte a Spart vállalásainak teljesítésére, amely összesen 1,7 milliárd forint értékű intézkedéscsomagot tartalmazott. Például azt, hogy a vállalat új, regionális beszállítói rendszert alakítson ki, növelje a magyar kistermelők értékesítési lehetőségeit, és munkahelyeket hozzon létre. Most azt vizsgáljuk, hogy a Spar maradéktalanul és határidőre teljesítette-e a vállalásában foglalt intézkedések megvalósítását.
– Az élelmiszer-kereskedelem ügyében egy másik vizsgálathoz is hozzálátott a versenyhatóság. Hol tartanak vele?
– Valóban, de itt több nagy boltlánc is érintett. A nemzetgazdasági tárca augusztus végén kereste meg a GVH-t, a minisztérium ugyanis azt tapasztalta, hogy a kötelező akciózás kivezetése után a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre több alapvető terméknél, így a cukornál, a lisztnél és bizonyos típusú tejnél. A kérdés, hogy a láncok összehangoltan léptek-e, amikor adott esetben nyolcvan, de akár száz százalékkal növelték áraikat. Ahhoz, hogy a helyzetet tisztázzuk, panaszeljárást indítottunk, így első körben igyekszünk minden fontos adatot beszerezni a kiskereskedelmi cégektől, s tüzetesen át is tekintjük azokat. Ezután döntjük el, hamarosan, hogy szükség van-e további lépésekre.
– Kartell nyomait kutatják?
A kartelleket hivatalból üldözzük, számos ilyen ügyünk van folyamatban. Egyébként a tények felderítésére széles eszköztár áll rendelkezésünkre: indíthatunk piacelemzést, gyorsított ágazati vizsgálatot, elnöki jogkörben kiadhatok felszólító levelet és versenyjogi jogsértés gyanúja esetén versenyfelügyeleti eljárás is kezdetét veheti.
– Maradjunk még a kiskereskedelemnél: a GVH tavalyi átfogó ellenőrzéseinek eredménye már ismert, az nem volt kedvező a boltláncokra nézve.
– A múlt esztendőben két gyorsított ágazati vizsgálatot végeztünk el, az egyiket a tartós élelmiszerek, a másikat a tejtermékek piacán. Akkor azt állapítottuk meg, hogy az infláció mögött részben egyes boltláncok megnövekedett nyereségéhsége is állt, amelynek a lakosság ki volt szolgáltatva. Akkor azt is megfigyeltük, hogy a közértek a hatósági áras élelmiszereken elszenvedett veszteségeiket más árura terítették szét, így fokozva az élelmiszer-inflációt. Ma már nem kérdés, hanem tény, hogy tetten értük a profit hajtotta inflációt. Mostani vizsgálatunkban a korábban kötelezően olcsóbban kínált termékek mai áraira koncentrálunk.
– Az élelmiszerárak ügye iránt az utóbbi évekhez hasonlóan most is bizonyára élénken érdeklődik a széles nyilvánosság. De a közbeszerzések miatt talán Brüsszelből is követik a GVH munkáját.
– Az Európai Bizottság több ok miatt is fokozottan figyelhet a magyar versenyhatóságra, de amire a kérdés utalt: hozzáfogunk azoknak a hazai piacoknak az elemzéséhez, amelyeknél gyakran előfordult, hogy egy közbeszerzésen csak egy ajánlattevő indult. A kormány célja, hogy csökkentse az ilyen eljárások számát, ezt az uniós pénzek utalásának feltételeként el is várja az Európai Bizottság.
A Közbeszerzési Hatóság tényszerű kimutatásai szerint az elmúlt években csökkent az egyajánlatos közbeszerzések száma, tehát van előrelépés ezen a területen.
Emellett a brüsszeli versenyjogi szakemberek figyelmét is felkeltette a mesterséges intelligenciával kapcsolatos – mondhatom, hiánypótló – piacelemzésünk.
– A vizsgálódást a mesterséges intelligencia ügyében az év elején kezdték meg. Meddig jutottak mostanra?
– Bízom benne, hogy hamarosan eredményekről is beszámolhatunk a felkért kutatókkal, szakemberekkel folytatott vizsgálatunkban. A legfontosabb kérdésünk az, hogy a mesterségesintelligencia-alapú technológiához milyen hozzáférése van a piaci szereplőknek. Akadnak-e olyan cégek, esetleg szektorok, amelyek nehezebben jutnak hozzá ehhez a technológiához, illetve megnézzük a mesterséges intelligencia fogyasztóvédelmi vetületét is. Összefoglalva: azt elemezzük, hogy mi a mesterséges intelligencia hatása a versenyre, a fogyasztókra és a vállalkozásokra, akár a nagyvállalkozásokra, akár a kisebbekre.
– A nagyok versenyelőnye nyilvánvaló. Persze a kisvállalkozó is alkalmazhat mesterséges intelligenciát.
– Igen ám, csakhogy a mesterséges intelligencia tápanyaga az adat. Az pedig már nem is az államoknál, hanem a technológiai óriáscégeknél összpontosul. Amikor a felhasználó internetezik, legtöbbször hozzájárul adatai kezeléséhez. Az óriáscégek aztán összegyűjtik a személyéhez köthető adatokat és mellé rendezik az adott személy internetezési szokásait. Nem is kell más a célzott reklámok közléséhez.
Hozzáteszem: a személyre szabott reklámozás hiperszonikus sebességgel fejlődik. Az adatok ipari méretű kereskedelme, az algoritmusok működése pedig messze túlmutat a kereskedelmi szempontokon.
– Akár befolyásolhatja a társadalmi folyamatok alakulását is.
– Sokan nem is tudják, mennyire. Említek egy példát. A chatbotok, vagyis az internetes csevegőprogramok az angol nyelvben akár 1,8 milliárd szót, illetve kifejezést is használnak. Kisebb nyelveknél ennek töredékét, adott esetben csupán egy tizedét. Ez alapján felmerülhet annak veszélye, hogy a nagy techcégek működése nyomán elsorvadhatnak egyes kisebb nyelvek. A közösségi oldalakon a gyermekekre leselkedő veszélyekről pedig nem lehet eleget beszélni. Ezért is fordítunk nagy figyelmet a gyermekeink védelmére az online térben, például a Digitális tudatosság programunkkal.
Borítókép: Rigó Csaba Balázs (Fotó: Csudai Sándor)
