Hosszabb lehet a szezon a Balatonon, milliárdos tételt jelentenek az árvízkárok

Nincs még vége a Spar és a kormány csörtéjének. Az őszi-téli nyitvatartások támogatásával hosszabbítaná meg első lépésben a balatoni szezont a kormány. Egy újkori KGST lehetőségét is vázolja a Draghi-terv. Amíg az újautó-piac hanyatlik, addig a használtpiaci, két évvel ezelőtti rekord megdőlni látszik. Az árvízkárok kifizetése további egymilliárdot dob majd az eddigi viharkárokon. Heti összefoglaló.

illusztráció Fotó: Shutterstock

Utóvizsgálatot folytat a Gazdasági Versenyhivatal a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. által vállalt kötelezettségek végrehajtása ügyében – tájékoztatta a nemzeti versenyhatóság hétfőn az MTI-t.

A Spar korábbi vállalása, hogy több lehetőséget teremt a magyar beszállítóknak és munkahelyeket is létesít
Fotó: Vas Népe/Szendi Péter

A kiskereskedelmi cég a versenyhivatal 2020 decemberében lezárult vizsgálatában a többi között azt vállalta, hogy új, regionális beszállítói rendszert alakít ki, növeli a magyar kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeit, emellett új munkahelyeket is teremt. A folyamatban lévő eljárás során a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt vizsgálja, hogy a Spar maradéktalanul és határidőben végrehajtotta-e a jóvátételi programban önként vállalt kötelezettségeit.

Támogatná a kormány a balatoni hétvégi nyitvatartást

Támogatni készül a kormány a hét végén is nyitva tartó balatoni vendéglátósokat, mert a szezont első lépésben az őszi, téli hétvégékkel lehet meghosszabbítani – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar turizmus rekorderedményeiről tartott sajtótájékoztatón.

Nyáron, azaz június–augusztusban országszerte minden korábbinál több, közel hétmillió turista érkezett a magyarországi szálláshelyekre, kilenc százalékkal megfejelve a tavalyi, kiemelkedő eredményt. A szezonalitás kapcsán kerül képbe a Balaton, 3,4 százalékkal nőtt idén a belföldi és 5,2 százalékkal a külföldi vendégéjszakák száma. Jól debütáltak és népszerűek az új hajók, a kormány gondolkodik az összes balatoni komp lecserélésén, amivel teljessé válhat a balatoni hajóflotta megújulása.

A balatoni szezon meghosszabbítását a kormány is támogatja, de első lépésben a hétvégéken is nyitva tartó vendéglátóhelyekkel lehet eredményt elérni a miniszter szerint.

A vidéki vendéglátóhelyek már kaptak egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, ha pályáztak korszerűsítésre, a főszezonon kívüli nyitvatartás kockázatos, de ilyenkor jön képbe az állam: tervben van, hogy adnak pénzt a hét végén nyitva tartó helyeknek, meg kell próbálni közösen kinyújtani a szezont, a kormány készül támogatni az erre vállalkozókat.

A Szép-kártyákon még százmilliárd forint parkol, bár a költés 3,2 százalékkal nőtt, a feltöltések is emelkedtek, és mivel sokan utaztak külföldre, egyelőre bőven maradt itthon elkölthető pénz.

Rosszul is járhat Magyarország a Draghi-tervvel

Magyarország számára inkább hátrányokkal járna a Draghi-tervben foglaltak megvalósítása és vélhetően még az eddiginél is kevesebb forráshoz jutna.

Az anyag legizgalmasabb fejezete azonban Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint a modern kori KGST-piac létrehozásának felmerülése. Ez így szó szerint nem szerepel a dokumentumban, de az igen, hogy az EU tagállamainak az egymással való versenyzése nem üdvös. Az EU-n belül minden tagállam csak azzal foglalkozzon, amiben a legerősebb. Ne az egyes országok erősítsék a cégeiket, hanem európai szinten építsenek fel bizonyos cégeket, amelyek aztán versenyezhetnek az amerikai és kínai vállalatokkal.

Mindez átlépne a nemzetállami megközelítésen, és súlyosan kockáztatja a kisebb országok érdekeit.

Ugyanakkor a jelentésben megjelenik az is, hogy az unió túl sokat költ agrárpolitikára, illetve kohéziós politikára. Nem elég, hogy az unió költségvetése méretét tekintve kicsi, de ezekkel a magas arányokkal nem is segíti a közös célok elérését.

Brüsszeli karbonadó, ami kétszáz forinttal drágítaná a benzint

– Szlovákia megpróbálja megfúrni Brüsszel lakossági karbonadóját. Azt várják el ugyanis a tagállamoktól, hogy szeptember 25-ig beillesszék a lakossági klímaadót a nemzeti jogrendjükbe. Szlovákia elsőként jelezte, hogy ezt nem fogja megtenni – hívta fel a figyelmet a friss fejleményre Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője emlékeztetett: az Európai Bizottság lényegében azt akarja elérni a tagállamoknál, hogy a klímavédelem zászlaja alatt mesterségesen megemeljék a lakosság energiaköltségeit, pedig azokat egyre kevesebben tudják megfizetni.

A szakértő kiemelte, hogy a legfrissebb becslések szerint a lépés a benzin literenkénti árát például kétszáz forinttal megemelné.

– A szlovák környezetvédelmi miniszter ezért elsőként jelentette be, hogy kormánya nem fogja teljesíteni az elvárást, ami érthető és észszerű reakció – magyarázta. Hortay Olivér hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a világ szén-dioxid-kibocsátásának mindössze hét százalékáért felelős, de az európai cégeknek és háztartásoknak már most is többszörös árat kell fizetniük az energiáért, mint más nagy régiókban. Szerinte gazdasági, környezetvédelmi vagy morális szempontból már a jelenlegi állapot sem indokolható, de az árak további mesterséges emelésére aztán tényleg semmi szükség sincs.

Használtautó-piaci forgalmi rekord dőlhet meg idén

Idén megdől a használtautó-piac forgalmának 2022-ben elért 825 ezres csúcsa, ugyanis az év első kétharmadában több mint 11 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le a belföldi használtautó-piac, annak ellenére, hogy a lakosság a tartós fogyasztási cikkek vásárlását is visszafogta.

A hazai használtautó-piac forgalmát idén elsősorban az hajtja, hogy a lakosság egy része a jövedelmi helyzetének lassú rendeződése nyomán most pótolja az előző években elmaradt autóbeszerzéseit. Mivel az importautók iránt még mindig stagnál az érdeklődés, a vásárlók zöme továbbra is a belföldi piacra koncentrál; ezt a folyamatot segíti, hogy az átlagárak stabilizálódtak, sőt egyes szegmensekben árcsökkenés is zajlott.

A hazai folyamat pedig látható szinkronban van azzal az uniós tendenciával, miszerint jelentősen csökkent augusztusban az új autók forgalomba helyezése a közösségben.

A Groupama is több száz milliós árvízkárral számol

Már hétfőn megerősítette kárszakértői jelenlétét a hétvégi heves viharok és esőzések miatt a Groupama Biztosító az ország északnyugati és északi régióiban, így készen áll arra, hogy segítséget nyújtson azon ügyfeleinek, akiket árvíz- vagy viharkár ért – derül ki a biztosító csütörtöki közleményéből, mely szerint a társaság több száz millió forintos kárkifizetésre számít. A Groupama hangsúlyozta, hogy a lakásbiztosítások átfogó védelmet nyújtanak, amely magában foglalja az árvízkárok fedezetét, ez alól csak az ártéri ingatlanok jelentenek kivételt, ahol a biztosítók általában kizárják az árvíz kockázatát. Hozzátették, hogy a biztosítási fedezet nemcsak a közvetlen károkra terjed ki, hanem a közvetett károkra is.

Ilyen lehet például az áramkimaradás miatt leolvadó fagyasztó vagy az ideiglenes lakhatás költségeinek megtérítése, amennyiben az ingatlan lakhatatlanná válik.

Összességében pedig a szeptember közepi viharok további egymilliárddal növelték meg az idei viharszezon több mint tízmilliárdos számláját. A szeptember 13–16. közötti viharok nyomán több mint nyolcezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Mindez jelentős összeggel növeli tovább a május 1.–augusztus vége közötti viharszezon 10,3 milliárd forintot meghaladó számláját – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.