Látni, hogy mi húzódik meg a gazdasági teljesítmény mögött

Ismertette a második negyedéves gazdasági teljesítmény hátterében meghúzódó folyamatok részleteit a statisztikai hivatal. Az is látható, hogy a jövedelmek egy jelentős hányada egyrészről a megtakarításokban, másrészről pedig külföldön, például utazáskor vagy online vásárláskor csapódik le.

2024. 09. 03. 9:55
Illusztráció Fotó: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország bruttó hazai terméke a második negyedévben a nyers adatok alapján 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött – közölte második becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a kiigazított és kiegyensúlyozott számok szerint 1,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.

– A második becslés megerősítette az egy hónappal korábban közölt előzetes adatokat – emlékeztetett Molnár Dániel. A Makronóm Intézet elemzője jelezte: a felhasználási oldalról a második negyedévben is a fogyasztás húzta a gazdasági teljesítményt, itt éves alapon 4,2 százalék volt a bővülés, míg a negyedéves index is jelentős, 1,1 százalékos emelkedést mutat. Vagyis a fogyasztás fokozatosan élénkül, köszönhetően a bérek emelkedésének, amely viszont a fogyasztási szokások átalakulása nyomán kevéssé a kiskereskedelemben, sokkal inkább a szolgáltató szektorban csapódik le. 

– Viszont ha figyelembe vesszük, hogy a reálbérek tíz százalék közeli növekedést mutattak az időszakban, az is látható, hogy a jövedelmek egy jelentős hányada egyrészről a megtakarításokban, másrészről pedig külföldön, például utazáskor vagy online vásárláskor csapódik le – magyarázta a szakértő. 

Kedvezőtlenül alakultak ellenben a beruházások: az éves visszaesés mértéke 15,4, míg a negyedéves 6,7 százalékot tett ki. Ebben a külső kereslet gyengélkedése okozta gazdasági bizonytalanság játssza a legnagyobb szerepet, amely visszafogja a beruházási hajlandóságot. A külső kereslet gyengélkedésének tudható be, hogy az export is csökkent, 1,8 százalékkal, itt a szolgáltatáskivitel 4,6 százalékos emelkedése, jelentős részben a hazánkba érkező külföldi turisták nyomán, kismértékben ellensúlyozni tudta a termékkivitel nagyobb csökkenését. Kedvező ugyanakkor, hogy az export négy negyedév mérséklődés után negyedéves alapon már emelkedni tudott, 0,7 százalékkal. 

Termelési oldalról nézve a mezőgazdaság okozott negatív meglepetést: az aszályosabb második negyedév nyomán az ágazat termelése 5,2 százalékkal csökkent a megelőző év azonos időszakához képest. 

Az ipar 2,4, azon belül is a feldolgozóipar 3,7 százalékos mérséklődése ezzel szemben nem volt meglepő, itt a külső kereslet gyengélkedését kell kiemelni, amely kiemelten is érinti a jelentős részben a külpiacainkra termelő ágazatot. Az építőipar ezzel szemben számottevő bővülést mutatott a maga 6,2 százalékos értékével. Negatív meglepetést jelent még, hogy a szolgáltatások növekedési üteme is lassult, éves bázison 2,4 százalékra, köszönhetően annak, hogy negyedéves alapon stagnálást mért a KSH. Emiatt pedig a szolgáltatások nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni a külső kereslet gyengélkedését és az ipar visszaesését. Molnár Dániel szerint a szolgáltatásokon belül a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat 7,2 százalékos bővülését kell kiemelni, miközben a többi ágazat közel hasonló növekedési ütemet produkált. 

– Várakozásaink szerint az idei év egészét tekintve két százalék közeli gazdasági növekedés várható. Ugyanakkor ehhez szükség van a gazdasági növekedés megugrására a második félév során. Ennek feltétele egyrészről, hogy az óvatossági motívum enyhüljön, a háztartások a jelentős béremelések nyomán létrejövő többletjövedelmüket idehaza költsék el. Másrészről pedig arra, hogy stabilizálódjon a külső kereslet, amely az exporton keresztül a gazdaság széles rétegeire kihatással van – tette hozzá az elemző. 

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az idei év egészét tekintve 1,5 százalékos növekedés lehet jellemző. Ezt mindenképpen a fogyasztás bővülése fogja leginkább húzni, így nem mindegy, hogy ez milyen ütemben tud bővülni és ebben a bővülésben mekkora lesz a hazai hozzáadott érték aránya. Kockázatot jelent ugyanakkor a mezőgazdasági teljesítmény alakulása: a forró, száraz nyár nyomán a termés várhatóan gyengén alakul és bár az ágazat súlya a gazdaságban alacsony, a nagy volumeningadozás nyomot hagy a GDP-n is. 

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.