A foglalkoztatási szint magasan tartása, valamint bővítése mellett szintén fontos, hogy a munkavállalók idővel előrébb jussanak a választott szakmájukban. Sőt ma már az sem ritka, amikor valaki szakmát vált. Mindehhez szükség van a megfelelő képesítés megszerzésére is, ezért hangsúlyozzák a szakemberek az egész életen át tartó tanulás fontosságát. Érdemes megnézni, hogy hol tart ezen a téren Magyarország.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen vizsgálja ezt a területet. Az egész életen át tartó tanulás mutatója a felvételt megelőző négy hétben bármiféle (iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben részt vevő 25–64 évesek azonos korú népességen belüli arányát jelzi. A hivatal elemzése felhívja arra a figyelmet, hogy a fejlett piacgazdaságokban az oktatás, képzés egyre ritkábban fejeződik be az iskolarendszerből való kilépéssel, a szakképesítés megszerzésével.
A folyamatos technológiai fejlődés szükségszerűvé teszi a többszöri bekapcsolódást a képzésekbe, a rendszeres továbbképzést, a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást.
Az egész életen át tartó tanulás lényegében lehetővé teszi az alkalmazkodást a változó igényekhez. Mindemellett átfog minden olyan tervszerű tanulási tevékenységet, amelynek célja ismeretek szerzése, illetve készségek és kompetenciák fejlesztése.
Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon 2000 és 2002 között a 25–64 éves népességen belül három százalék körül alakult az oktatásban, képzésben részt vevők aránya. Ez a szám a 2003-as kiugrás után 2007-ig évi négy százalék körüli szinten stagnált, majd 2012-ig folyamatosan csökkent. (A KSH itt megjegyzi, hogy 2015-ben változtattak a mérés módszertanán, így a mutató értékében szinteltolódás történt. Ezért a 2014 utáni adatok a korábbiakkal csak korlátozottan összehasonlíthatók.) Az elemzés szerint 2016 és 2019 között az oktatásban, képzésben részt vevők aránya enyhe csökkenést mutatott, majd 2020-ban – összefüggésben a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedésekkel – jelentősen visszaesett.
A járvány első és második hullámának idején a személyes találkozások korlátozása miatt elmaradt – nagyrészt iskolarendszeren kívüli – képzéseket az online tér nyújtotta lehetőségek nem tudták ellensúlyozni. Ezt követően, 2022-ben az oktatásban, képzésben részt vevők aránya a 25–64 éves népességen belül 2021-hez képest két százalékponttal, 7,9 százalékra növekedett.
Az adatokból az is kiderül, hogy 2022-ben a nők 9,2 százaléka, a férfiak 6,7 százaléka vett részt oktatásban, képzésben, ami az elmúlt évek legnagyobb eltérését jelenti a nemek között. A felnőttképzésben részt vevők aránya 2022-ben minden régióban nőtt az előző évhez képest. A Dél-Dunántúl régióban volt a legmagasabb (10,6 százalék), ahol egy év alatt 5,7 százalékpontos növekedés történt.
Európai uniós kitekintés
A lakosság tanulási, továbbképzési aktivitása eltérő az unió tagállamaiban – mutat rá a statisztikai hivatal. A koronavírus-járvány és az ennek okán bevezetett korlátozások a tagországok túlnyomó többségében a felnőttoktatásban, képzésben való részvétel visszaesését eredményezték 2020-ban, 2021-re azonban visszaállt a korábbi évekre jellemző szintre. Az unió 27 tagállamában 2022-ben átlagosan a 25–64 évesek 11,9 százaléka vett részt oktatásban, képzésben. A részvételi arány Svédországban volt a legmagasabb (36,2), a közép- és kelet-európai tagállamokban a legalacsonyabb. Magyarország az utolsó harmadban foglal helyet. A nők oktatásban, képzésben való részvétele – csakúgy, mint hazánkban – közösségi szinten is meghaladja a férfiakét.
