Magyarországon a rendszerváltást követően, ahogy kezdtünk átállni a piacgazdaságra, tömegek váltak munkanélkülivé. Egy részük ugyan aktív álláskeresőként megjelent a munkaerőpiacon, de a kedvezőtlen gazdasági helyzet nem tette lehetővé az elhelyezkedésüket. Sokuk esetében ez egy-két évnél is hosszabb időszakot jelentett: ők a tartósan és a nagyon tartósan munkanélküliek. A tartós munkanélküliségi ráta 1996-ig nőtt (5,2 százalék), majd 2003-ig fokozatosan 2,4 százalékra mérséklődött – emlékeztet a statisztikai hivatal elemzése.
Ezt követően az érintettek aránya lassú növekedésnek indult, 2008-ban pedig 3,6 százalék volt a mutató értéke. A válság újabb lökést adott ennek a kedvezőtlen jelenségnek. Nemcsak a munkanélküliek száma emelkedett gyorsan, hanem jelentősen hosszabbodott az álláskereséssel töltött idő is. Ennek következményeként a tartós munkanélküliségi ráta 2010-re 5,3 százalékra emelkedett.
Ezután folyamatosan mérséklődött a kedvező munkaerőpiaci folyamatokkal, a fokozódó munkaerő-kereslettel összefüggésben, 2019-ben az elmúlt két évtizedben mért legalacsonyabb szintre, 1,1 százalékra csökkent, és 2020-ban sem változott.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások hatására megnőtt a rövid ideje munkát keresők aránya, hiszen a tavaszi hónapokban munkájukat elvesztők álláskeresőkként jelentek meg a munkaerőpiacon. Ennek hatására az év folyamán csökkent a tartós munkanélküliek aránya. A kedvező tendencia 2021-ben megfordult, hiszen akik előző évben elveszítették munkájukat, és egy éven belül nem találtak állást, azok már tartós munkanélküliként jelentek meg. A 2021-es, 1,3 százalékos ráta egy évre rá, 2022-re 1,2 százalékra mérséklődött, azonban a munkanélküliek 34 százaléka keresett állást egy éve vagy annál régebben, mely az előző évhez képest három százalékpontos növekedést jelent. A statisztikai hivatal jelzi, hogy a férfiak és a nők rátája, illetve rátaváltozása 2003-tól kezdődően közel azonos mind értékében, mind tendenciájában, 2022-ben 1,3, illetve 1,2 százalék volt. A munkanélküliek munkakeresésre fordított átlagos ideje is növekedett, 2022-ben 9,3 hónap volt, közel egy hónappal több, mint egy évvel korábban.
Az idei második negyedévben a munkakeresés átlagos időtartama tíz hónap volt, az összes munkanélküli 35 százaléka három hónapnál rövidebb ideje, míg 36 százaléka legalább egy éve keresett állást.
Érdemes azt is tudni, hogy 2021. január 1-jétől a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre.
Nemzetközi kitekintés
A pénzügyi válság elmélyülését követően, 2008-tól a tartós munkanélküliségi ráta Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt nőtt. Míg azonban a növekvő tendencia Magyarországon 2011-től megfordult, addig az unióban 2013-ig a tartósan munkát keresők arányának további folyamatos növekedését lehetett tapasztalni. A 2008 és 2011 közötti időszakban a magyar érték az unió tagországainak átlagos rátájánál magasabb volt, 2012 óta azonban alacsonyabb annál. Magyarország a 2022. évi, 1,2 százalékos értékével az uniós tagországok sorában a hetedik helyen szerepelt. A vizsgált évben az unió átlaga 2,4 százalék volt. A tagállamok között jelentős eltérések mutatkoztak: a legmagasabb tartós munkanélküliségi ráta Görögországban volt (7,7), a legalacsonyabb pedig Dániát jellemezte (0,5) – derül ki a hivatal adataiból.
