A magyar foglalkoztatás válságállóságáról több cikket írtunk az elmúlt időszakban, ezúttal a különböző korcsoportok, a nemek és iskolai végzettség szerint tekintünk rá a területre. A statisztikai hivatal elemzése kiemeli, hogy a foglalkoztatottság javulása részben annak tulajdonítható, hogy az 55–64 évesek foglalkoztatási szintjének több mint egy évtizedes bővülését még a koronavírus-járvány sem törte meg. Ennek hátterében elsősorban a nyugdíjkorhatár emelése, valamint a járulékfizetési szabályok foglalkoztatásösztönző változása áll. A 15–24 és a 25–54 éveseket szintén alapvetően a foglalkoztatási arány növekedése jellemezte a járványt megelőző években. Az előbbi csoport, azaz a fiatalok foglalkoztatottságának javulása 2019-ben megtorpant, majd a járvány következtében mutatkozó további gyengülést a 2021 és 2023 közötti időszakban stagnálás követte. A foglalkoztatottak legnépesebb csoportját a legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek alkották, 2023-ban a 87,9 százalékos arányuk 0,2 százalékponttal alatta maradt az egy évvel korábbi értéknek.
Érdemes a nemekre is egy pillantást vetni. Tavaly mindkét nem foglalkoztatási rátája tovább javult a 15–64 éves korcsoportban: a nőké 70,5, a férfiaké 79 százalékra nőtt. Bár a két nem foglalkoztatási aránya közti különbség 2023-ban is csökkent, a munkahellyel rendelkező nők aránya továbbra is alacsonyabb, aminek hátterében a hagyományos női szerepvállalás – családi kötöttségek, gyermek- és idősgondozás – mellett a negyven év jogosultsági idővel rendelkezők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége áll.
Az elemzés szerint a családi kötöttségek szerepét támasztja alá többek között az, hogy a gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája a gyermekek számának növekedésével egyre kisebb: míg a gyermektelenek körében 76 százalék, addig a három vagy több gyermeket nevelőknél mindössze 47,9 százalék volt 2023-ban.
Az adatokból az is egyértelmű, hogy a foglalkoztatottak iskolai végzettsége döntően befolyásolja a munkavállalási lehetőségeket, a megfelelően képzett álláskeresők általában nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni. Az elmúlt évben a 15–64 éves foglalkoztatottak 9,7 százaléka legfeljebb alapfokú, 59 százaléka középfokú, 31 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A statisztikai hivatal felhívja arra is a figyelmet, hogy az elmúlt években a legalacsonyabb végzettségűek aránya mérséklődött, míg a felsőfokúaké emelkedett. A járvány leginkább a legfeljebb alapfokú végzettségűek munkaerőpiaci helyzetét befolyásolta kedvezőtlenül, ugyanakkor 2023-ban egyedül az ő foglalkoztatottságuk nőtt. A középfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája a pandémia alatti megtorpanás után, 2021-ben már meghaladta a járvány előtti értéket, míg a felsőfokú végzettségűeké a járvány éveiben is folyamatosan nőtt, 2023-ban azonban mindkét csoport foglalkoztatottsága stagnált.
– Júliusban rekordalacsony szintet ért el a regisztrált álláskeresők száma, a rendszerváltás óta a legkedvezőbb júliusi adatról beszélhetünk – ismertette tegnap Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 224 ezer embert tartottak nyilván álláskeresőként, ami az elmúlt három évtized második legjobb adata.
Az előző év júliusához viszonyítva több mint háromezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma, ami a hazai foglalkoztatási helyzet folyamatos javulására utal. Egy év alatt 44 ezerrel bővült a hazai munkaerőpiac aktivitása a 2023. második negyedévéhez képest: a gazdaságilag aktív nők száma 39 ezerrel, míg a férfiaké ötezerrel emelkedett.
Czomba Sándor jelezte: a foglalkoztatottság növelése, és a csaknem háromszázezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósítása érdekében a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy mindenki, aki tud és szeretne, dolgozhasson. Ennek érdekében a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz részeként 2030-ig mintegy 460 milliárd forint értékű forrásból kezdődtek uniós finanszírozású munkaerőpiaci kezdeményezések.
– A kormány a munkahelyteremtés mellett a képzési programokat is jelentős mértékben támogatja. Az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló kiemelt projekt részeként a munkáltatók szeptember végéig nyújthatják be kérelmeiket munkahelyi képzések megvalósításához – tette hozzá az államtitkár.
